tag:blogger.com,1999:blog-7401347142101052279.post287180475023637483..comments2023-04-01T13:38:47.951+02:00Comments on Rénhírek: Hiedelem és hit 1.Fejes Lászlóhttp://www.blogger.com/profile/13521828444309006633noreply@blogger.comBlogger2125tag:blogger.com,1999:blog-7401347142101052279.post-17480491905343746702009-01-03T12:02:00.000+01:002009-01-03T12:02:00.000+01:00Kedves Zsolt!Köszönöm a kérdéseket!1) Ezen én is e...Kedves Zsolt!<BR/><BR/>Köszönöm a kérdéseket!<BR/><BR/>1) Ezen én is elgondolkodtam, de gondoltam, hogy ez nem tartozik a könyvismertetéshez, meg számítottam rá, hogy rákérdezel! :) Több héber nyelvtant is átnéztem, és arra jutottam, hogy bizonyára arról van szó: a héber jelöli a határozott tárgyat (az et partikulával). Persze ennek semmi köze nincs a határozott ragozáshoz, de hogy Hegedűs keveri a szezont a fazonnal vagy a forrásai, azt nem tudnám megmondani. Persze elvben Hegedűs akkor sem mehetne el mellette szó nélkül, ha nem ő kutyulna, de mivel általában sem megy bele valódi nyelvészeti kérdésekbe, részben érthető, ha ezt is hanyagolja.<BR/><BR/>2) Én csak Hegedűst idézem. Úgy látszik, a forrásai is keverik a dolgokat. (Most pl. találtam egy helyet, ahol akkád = proto-méd, forrás 1874) De ebben a tematikában ez mindegy. A sumérista nyelvhasonlítgatás akkor is a magyar és a sumér rokonságot próbálja igazolni, amikor tudatlanul akkád szavakat vet össze magyarokkal. Mindegy, kiket is értünk a nevek alatt, csak hatalmas, dicső és ősidőkbe nyúló történetük legyen... :)<BR/><BR/>3) Hát, a Wikipédiával nincs szerencsém... Ezt tényleg eltoltam. Mentségemre csak annyit, hogy a "turanisták" számára a két terület valóban összemosódik, ráadásul e terminológiában turáni = szkíta, a szkíták viszont valóban éltek a délkelet-európai síkságon (ha nem tévedek megint...). De mindjárt javítom a szöveget.<BR/><BR/>Ami a következő részt illeti, abból kiderül, hogy miért nem érdemes komolyabb folyóiratba írni a könyvről. Továbbá: egy 2003-es könyvet nem lenne célszerű 2009-ben recenzálni, különösen, hogy nyilvánvalóan nem volt nagy visszhangja, tudtommal az oktatásban sehol nem használják. Ráadásul én nem is vagyok szakértője a témának. Itt csak azért írtam róla, mert a laikusokat érdekelheti. A következő részben szakmaibb megjegyzések leszenk, de azok sem a könyv szigorúan vett témáját érintik.Fejes Lászlóhttps://www.blogger.com/profile/13521828444309006633noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-7401347142101052279.post-73979291835134976712008-12-29T19:21:00.000+01:002008-12-29T19:21:00.000+01:00Kedves László!Nem tervezel egy rendes kritikát is ...Kedves László!<BR/><BR/>Nem tervezel egy rendes kritikát is megjelentetni erről a könyvről? Vannak hozzá megfelelő folyóiratok, ismered Te is őket.<BR/><BR/>Csak három, nem lényegi megjegyzés (a könyvet még nem olvastam):<BR/><BR/>1) Már régen volt a biblikus héber órám, de hol is van abban tárgyas ragozás?<BR/><BR/>2) Nem egészen értettem a méd szavakkal való összehasonlítást a XIX. sz.-i részben. A médet nyelvészetileg tkp. csak 1931-ben definiálták, persze néhány előfutár volt előtte. Vagy görög mintára a méd alatt itt óperzsa értendő?<BR/><BR/>3) A Turán nem a dél-európai, Kaukázustól északra levő sztyeppe, amint írod. Amint az általad is belinkelt Wikipédia helyesen írja, az az Irántól északra fekvő vidék, konkrétabban az Oxustól (Amu Darjától) északra és Khorászántól keletre.<BR/><BR/>Várom a 2. részt :-)Simon Zsolthttps://www.blogger.com/profile/10051386983578802090noreply@blogger.com