Teljes oroszországi kisebbségi karakterkészlet

Mint arról a finugor.ru hírt adott, a ParaType (ПараТайп) cég jóvoltából letölthető egy olyan karakterkészlet, amely tartalmazza az oroszországi kisebbségi nyelv ábécéiben megtalálható összes betűt.

Észt értelmező szótár az interneten

Úgy látszik, megkezdődött az elektronikus szótárak szezonja. Ezúttal az észt értelmező szótár (Eesti keele seletav sõnaraamat) érhető el online. A szótár használata ingyenes és regisztrálni sem kell.

Nyelvfüles észt műsor a neten

Az észt nyelv iránt érdeklődőknek, különösen akiknek nyelvi kérdésekre van kihegyezve a fülük, érdemes belehallgatni a Keelekõrv (’Nyelvfül’) című műsor számtalan adásába, amelyet a Vikerraadio archívumában találhatunk.

Bár ezek az ismeretterjesztő adások legtöbbször valamilyen szűkebb téma köré szerveződnek (etimológiai kérdések, jelnyelv, kognitív nyelvészet, gyermeknyelv stb.), általában vagy a bevezetőben, vagy az interjúalanyokkal folytatott beszélgetés során számos más kérdésre is kitérnek a beszélgetőpartnerek. Igen népszerű téma például a kétnyelvűség, részben az Észtországban élő orosz kisebbség (az ország lakosságának mintegy 22%-a), részben az újabb bevándorlók nyelvhasználata miatt. A műsorban minden hónapban egy adást az Észtországban élő különböző nyelvi kisebbségek megismerésének szentelnek.

Akik a nyelvi kérdések iránt annyira nem érdeklődnek, azoknak is érdekesek lehetnek kétnyelvűségről szóló adások, már csak azért is, mivel különleges életutakról lehet hallani például a csuvas-észt kétnyelvűsséggel kapcsolatban. Milyen esélyei vannak a megmaradásra egy önálló államisággal nem rendelkező, ősi területén is kisebbségi helyzetben lévő nyelvnek Észtországban? (A csuvast Oroszországban többek között a Csuvas Köztársaságban beszélik, a nyelv maga a törökségi nyelvek közé tartozik, bár a műsorvezető, Maris Johannes előhozakodik azzal az elmélettel, hogy a csuvas eltörökösödött finnugor nép).

Vannak olyan adások, amelyek kifejezetten kisebb finnugor nyelvekkel és népcsoportokkal foglalkoznak, többek között az inkerikkel és a lívekkel. Ezekben a részekben az adott közösségek egy-egy Észtországban élő képviselőjét szólaltatják meg. A lív esetében anyanyelvi beszélők híján, Mati Hinttel, a lív nyelv lelkes támogatójával folyik a beszélgetés. Az inkeri nyelvről és identitásról szóló adásból szintén sok érdekeset megtudhatunk erről az eredetileg finn nyelvű népcsoportról, amely a 17. században települt a Leningrádi kerületbe; a második világháború során hol Finnországba telepítették őket (1944-ben a németek által megszállt területekről), hol vissza a Szovjetunióba, miután Finnország kiadta őket keleti szomszédjának. A inkerik azonban csak a sztálini korszak után, és csak részben költözhettek vissza eredeti lakóhelyükre, sokan Oroszország más területein vagy például Észtországban telepedtek le. A műsorban egy észtországi inkeri élettörténetét hallgathatjuk meg, aki elmeséli, milyen viszontagságokon ment keresztül a családja.

A műsor egyes adásai nemcsak meghallgathatók, de (legálisan) le is tölthetők a Vikerraadio archívumából.

Megkezdődött a mari elektronikus szótár tesztje

Mint arról a finugor.ru hírt adott, megkezdődött a mari elektronikus szótár tesztje. A program letölthető innen. Sajnos (egyelőre?) csak windowsos változat létezik. Kissé meghökkentő módon a szótárban való kereséshez ki kell választani a megfelelő kötetet a tíz közül, majd ki kell választanunk a megfelelő címszót, és így olvashatjuk a szócikket. Ezzel azonban a keresés nem sokkal lesz gyorsabb, mint ha a fizikailag létező köteteket lapozgatnánk – de legalábbis jóval elmarad egy jól tervezett elektronikus szótár lehetőségeitől.

Kerékpározó és részegeskedő medvék a Wang folyón

Ezúttal rendkívüli posztot kell beiktatnunk, mert a Wang folyón egy rendkívül érdekes poszt jelent meg, melynek témája már majdnem finnugrisztika. Ha a Wang folyó erre kanyarodik, a Rénhíreket akár be is csukhatjuk. Gratulálunk!