Hangolás – kortárs észt költők Magyarországon

Tõnu Õnnepalu és Lauri Sommer verses beszélgetőkötetének (zenés) bemutatója a szerzők részvételével.

Hangolás címmel 2010. június 3-7-e között négy városban kerül bemutatásra Tõnu Õnnepalu és Lauri Sommer észt költők verses beszélgetőkötete. A szerzők részvételével megrendezett könyvbemutatóval indítja el a Pluralica szívzsebbe passzoló kötetsorozatát, mellyel megkezdett útját folytatva, külföldi szerzőket hoz közelebb a magyar olvasókhoz. A sorozat első darabja Tõnu Õnnepalu és Lauri Sommer kortárs észt költők életművéből válogat verseket Jász Attila és Weiner Sennyey Tibor költők fordításában, továbbá tartalmaz egy beszélgetést Segesdi Móni tolmácsolásában.

Hogy miként beszélget ez a kötet, s kivel, kiderül a bemutatókon, amit a vidéki helyszíneken Kago (Lauri Sommer) élőzenéje tesz teljessé.

a) Szeged | Grand Café | Június 3. | 17:00

A szerzőkkel Gaborják Ádám és Lőrincz Gergely, a Pluralica szerkesztői beszélgetnek Janurik Boglárka és Kerdi-Liis Kirs közreműködésével.

b) Budapest | Vörösmarty tér | Június 4. | 16:30

A szerzőkkel és a fordítókkal (Jász Attilával és Weiner Sennyey Tiborral) Gaborják Ádám és Lőrincz Gergely, a Pluralica szerkesztői beszélgetnek Janurik Boglárka és Kerdi-Liis Kirs közreműködésével.

c) Kecskemét | Katona József Könyvtár | Június 5. | 17:00

A szerzőkkel Kozmács István beszélget Janurik Boglárka közreműködésével.

d) Debrecen | Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ | Június 7. | 17:00

A szerzőkkel Balajthy Ágnes kritikus beszélget Janurik Boglárka és Kai Tiislär közreműködésével.

A kötetbemutató turné a Lugemisassta 2010 [az észtországi „Olvasás Éve” programsorozat, http://lugemisaasta.ee) támogatásával a 81. Ünnepi Könyvhét keretében valósul meg a Pluralica szervezésében.

Komi-udmurt-mari billentyűzet

Immáron elérhető egy olyan billentyűzetkiosztás, amely a cirill (orosz) billentyűzetről elérhetővé teszi a komi, az udmurt és a mari abc speciális (azaz az oroszból hiányzó) betűit is.

Ezt a fájlt letöltve követhetjük az itt megadott (orosz nyelvű) leírást (innen ismerhetjük meg az egyébként ügyes kiosztást is: minden betű a hozzá leginkább hasonló orosz betű AltGr-s kombinációjával érhető el). Szőkék és oroszul nem tudók számára van automatikusan települő verzió is.

Ez a kiosztás Windowshoz készült, a Linuxnál erre nincs szükség, mert a mai disztribúciók már tartalmazzák a hasonló billentyűzetkiosztásokat, mint arról korábban be is számoltunk.

A komik és az internet

Május 26-án és 27-én tartották Sziktivkarban a harmadik Finnugor nyelvek az interneten című konferenciát. (Az elsőt még 2001-ben szervezték.) Igazán nem tudni, mivel járulnak hozzá ezek a rendezvények az ügy előmozdításához, de az eseménnyel kapcsolatban több nyilatkozat is elhangzott.

Vitalij Bajangyin, a Permi kraj Komi-Permják körzete ügyei minisztériumának munkatársa szerint a körzet honlapjai rengeteg kihasználatlan lehetőséget kínálnak. Szerinte az egyetlen lap, amely komi nyelvű szövegeket is kínál, a kudymkar.org. (Arról a szótárról és nyelvtanról van szó, melyről korábban már beszámoltunk. A címlapról elindulva ezeket sem sikerült megtalálnom.) Mint Bajangyin rámutatott, egyetlen járási honlap sem közöl semmit a helyi nemzetiség nyelvén. Hasonló a helyzet a kulturális intézményekkel is, holott ezek jelentős része foglalkozik a komi-permják kultúrával. A sajtó sem jelenik meg komi-permjákul az interneten: míg a Parma (Tajga) című körzeti újság nyomtatásban két nyelven jelnik meg, az internetre csak az orosz nyelvű cikkek kerülnek fel. A szerkesztőség már jó ideje technikai problémákra hivatkozik.

A komi-zürjének ugyan szintén nem mondhatják, hogy az anyanyelvükön írott anyagok elárasztanák a világhálót, de azért jóval jobb helyzetben vannak. Ugyanakkor problémák vannak a meglévő anyagok megtalálásával. A keresők ugyanis nem támogatják a komi nyelvet. A Yandex nevű orosz portál (tulajdonképpen az orosz Google) ellen bojkottot hirdettek, mert az nem indexálja azokat a szavakat, amelyekben az orosz cirill ábécétől eltérő betűk is vannak. A komi szavakban gyakran bukkan fel az ö, időnként az i betű, az ilyen szavakra pedig nem lehet keresni. Ennek a hírnek azonban ellentmond, hogy ha pl. a 'most' jelentésű komi öнi szóra rákeresünk, akkor bizony a Yandex és a Google is jó eredményeket ad.

Források:

http://finugor.ru/?q=node/13489
http://finugor.ru/?q=node/13504
http://finugor.ru/?q=node/13505

66

A Magyar Írószövetség és a Finnugor Népek Világkongresszusa Magyar Nemzeti Szervezete 2010. június 3. 17 órakor a Magyar Írószövetség Klubjában (1062 Budapest, Bajza u. 18. I. em.) bemutatja Nikolai Abramov Kétszer harminchárom (Kahišti koumekümne koume) c. vepsze és magyar nyelvű verseskötetét.

Az est házigazdája L. Simon László költő, az Országgyűlés Kulturális- és Sajtóbizottságának
elnöke. A beszélgetésben részt vesz: Nagy Katalin, a kötet műfordítója és az Utószó írója,
Szőke-Bolotova Natalia, a nyersfordítások készítője és Iancu Laura költő, az Előszó írója.

Nikolai Abramov (1961) vepsze költő, műfordító, színész, újságíró és fotográfus. Első verseskötete, a Koumekümne koume (Harminchárom – 1994, Petroskoi) világirodalomtörténeti jelentőségű, hiszen a vepsze irodalom első írott, vepsze nyelvű verseskötete. Második kötete, a Kurgiden aig (A darvak ideje – 1999, Petroskoi) a saját versein kívül műfordításait is tartalmazza. (Például lefordította a perzsa Omar Khajjám, az indiai Rabindranath Tagore, az orosz Puskin, Jeszenyin, Paszternak, Rubcov, Jevtusenko verseit; Viszockij, a Beatles, a Queen együttes dalait és így tovább. Harmadik kötete, a Pagiškam, vel’l’ – Поговорим, брат (Beszélgessünk, barátom – 2005, Petroskoi) már kétnyelvű: egyrészt vepsze nyelvű verseinek orosz fordítását, másrészt az eredendően oroszul írt verseit tartalmazza. E három kötetből való válogatás a Budapesten megjelent Kétszer harminchárom – Kahišti koumekümne koume c. kétnyelvű kötet (Finnugor Népek Világkongresszusa Magyar Nemzeti Szervezete, 2010).

Költészetéről így ír Iancu Laura: „Nikolai Abramov soknyelvű környezetből érkezik az irodalomba, ahová a költészeten túl nyelvet hoz, és ez a nyelv nem a művészi önkifejezés nyelve, hanem a vepsze nyelv alfabetizációs útjának az alapköve. Abramov írásba önti az élő nyelvet. Költészetében láthatjuk, hogy a nyelvteremtés közege eredendően a költészet, hogy a költészet teremti a nyelvet. A születő írás valamiképpen mindig élő marad, a szavakat a gondolattársítások, a képek minduntalan a végtelenbe sodorják vissza. Realisztikus líra, amolyan tájköltészet, ahol a természet nem eszköz, hanem cél, és ahol „A hegycsúcsra csak kevesen jutnak”. Utoljára Assisi Szent Ferenc tekintett így a teremtett világra: „Folyóm, hogyan tudtál folyni nélkülem? / Erdőm, hogy tudtál nőni nélkülem?” Ebben a költészetben számtalan folyó folyik, megszámlálhatatlan a darumadár és a hal, a parton a berkenye és az áfonya, a nyírfaerdő, s az erdőben a medve, a farkas, a jávorszarvas és a nyúl. És mégis, éppen ezért: messianisztikus
világ.” (Részlet a kötet Előszavából)

A költőről így vall Nagy Katalin: „Nikolai Abramov (…) verseit szeretettel és fájdalommal fordítottam. (…) Szeretettel, mert a versei által megszerettem az élet dzsungelében tévelygő, másnaposan botladozó, ereit felvágni készülő, a városban fuldokló, zöld mesében járó-kelő, a darvak nyelvén tudó, a fajdénekből erőt merítő, a nyírfák zöldszín kacsójára csókot adó, szerelme mosolyában a szamóca báját felfedezni tudó, önmagát-házát-otthonát szüntelenül kereső, Istent folyton hiányoló, falufia-erdőfia-tófia-folyófia, tavaszifenyők-fivére, tavaszifajd-bátyja, kakukkmadár-lánytestvére Kolja barátomat. Megszerettem, mert olyan világban akar élni, amelyben adatik hegy-sír-víz-fa-élet-nyelv mindenkinek. Mert hirdeti, hogy „a holnap a tegnapnál csak jobb lehet”. Mert szomjúhozza a szeretetet. Mert vágyja a haranghangú ünnepeket és hétköznapokat. Mert rongyos ruhában földön heverve sem téveszti szem elől a csillagok magasát. Mert ismeri a tékozló fiú ethoszát. Mert érzi a templom méltóságát. Mert érti a kereszt értelmét. Mert mércéje az Isten.” (Részlet a kötet Utószavából)

Komi-permják nyári kurzus

Idén augusztus elején kéthetes komi-permják nyelvi kurzust tartanak a Permi kraj területén. A kurzus több kulturális programot foglal magában, többek között a KAMWA fesztiválon való részvételt. Ami igencsak figyelemreméltó: a kurzus ára. Részletes angol nyelvű felhívás alább.

International Summer Language School for Finno-Ugric Youth will be held in Komi-Permyak area of Perm Krai during 1-15 August 2010.

School organizers: Perm regional non-governmental organization Roza Vetrov

The project is supported by Perm Krai Governor’s Administration, Ministry of Perm Krai for Komi-Permyak area affairs and Civic Engagement Institute non-profit organization

The purpose of International Summer Language School for Finno-Ugric Youth project is to promote Komi-Permyak language and culture and create non-formal partnerships and unions in the youth field of Finno-Ugric countries and areas.

The School will work in the following directions:

• Komi-Permyak language basic course;

• Ethnographic expeditions;

• Creativity workshops;

• Entertainment: the V KAMWA Ethnofuturistic Festival, Perm Museum of Modern Art, meeting interesting people.

To become a participant of International Summer School for Finno-Ugric Youth you need to fill in the application form and send it to the project coordinator until 15 July 2010 (the application form is attached).

You can find an application form, information about the summer school programme and teachers on the following web-sites: www.vsesvoi.ru, htpp://civic-engagement-institute.org.

Number of School participants: 30

School organizers cover expenses for accommodation, food, education programme and entertainment. We can also consider the possibility of partial covering of participants’ transportation expenses.

Organization fee: 1000 Roubles (25 Euro).

Project coordinator: Maria Kolchurina

Contacts: phone: + 7 (342) 2 57 05 61, mobile: +7 902 79 98 541, e-mail: olarymarya@mail.ru