Angol–mari elektronikus szótár és újabb billentyűzet

A Marlamuter.ru kiadott egy angol–mari elektronikus szótárat, letölthető innen. A letöltött fájlt ki kell csomagolni és telepíteni. Ez egyelőre a windowsos változat, de készül a linuxos is. (Próbálkoztam wine alatti futtatásával, sikertelenül, ha valaki megoldja a problémát, kérem, jelezze. Szívesen fogadunk beszámolókat arról is, hogy Windowson hogy fut.)

A szótár a leírás szerint kb. 8000 szót és 2000 további számítástechnikai terminust és kifejezést tartalmaz.

(Forrás)

Korábban már beszámoltunk róla, hogy Windowshoz elérhető egy komi–udmurt–mari billentyűzet. Az a változat azonban csak a Windows XP-n működött. Most elkészült egy változata Windows 7-re is, ez innen tölthető le. A leírás szerint a 64-bites Windows 7-en ennek következtében el fog tűnni az eredeti orosz billentyűzetkiosztás, de az itt leírt módon ez visszaállítható. A 32-bites változatról ilyet nem ír, ott feltehetően megmarad az eredeti orosz kiosztás is.

(Forrás)

Finnugor hírek az Oroszvilág.hu-n

A posztszovjet térség híreit közvetítő Oroszvilág.hu rendszeresen közöl finnugor vonatkozású híreket is. (Úgy tűnik, a híreket szinte kizárólag a finugor.ru-ról veszik.) A rovat néhány napja elérhető a Rénhírek oldalsávjából, a Kapcsolódó honlapok közül is.

NRVV Bonus track: Az oroszországi településnevekről

Oroszországban nem mindig lehet könnyen kideríteni, hogy is hívnak egy-egy kisebb települést. A pontos hivatalos név nem mindig derül ki, a települések lakói különböző formákat használnak. Ezek persze nem teljesen különböznek, de más neműek, vagy más képzőt tartalmaznak. Én például az általunk meglátogatott települések egyikét korábban egyszer Lugovojénak, háromszor Lugovszkojénak neveztem.

Érdekes eredményt kapunk, ha a Yandex térképén szeretnénk megtudni, hogy mi is a település hivatalos neve. Ahogy közelítünk az Irtis torkolatához, először a Lugovszkoj elnevezés bukkan fel:



Tovább közeledve azonban a Lugovoje elnevezés bukkan fel:



Érdekes módon azonban ha tovább közelítünk, Hanti-Manszijszk is eltűnik, és Szamarovo jelenik meg:




Leginkább tehát az valószínűsíthető, hogy a teljes közigazgatási egységet, amely magába foglalja a környező falvakat (Belogorjét, Kirpicsnij Zavodot, Troicát stb.) Lugovszkojnak hívják, viszont magát a szűkebb települést Lugovojénak. Egyébként mindkét szó azt jelenti, hogy "mezei", csak képzőjükben és nemükben különböznek.

VDNH Karélia avagy a népgazdaság csodái

A VDNH (mai nevén VVC)-központ azért épült 1939-ben, hogy bemutassák benne a szovjet (mező)gazdaság által aratott sikereket. Erre utal eredeti neve (amelynek VDNH az orosz rövidítése), amely magyarra a Népgazdaság Eredményeinek Kiállítása formában fordítható. Később a népgazdaság összeomlásával az épület- és szoborkomplexum az Összoroszországi Kiállítóközpont (a VVC ennek a rövidítése) nevet kapta. A hely ma leginkább szórakozóközpontnak lehetne nevezhető, időnként afféle "szovjet Disneyland" benyomását kelti. Monumentális épületek váltakoznak benne kisebb elárusító bódékkal, amelyekben gagyi ajándékok és harapnivalók vásárlása mellett lőhetünk magunknak jegesmedvét (persze csak kellő számú lufi vagy labda eltalálásával, és persze csak plüssváltozatban). Lehet kölcsönözni görkorcsolyát is, amellyel könnyedén odagördülhet az ember a retrós limonádékat kínáló automatákhoz, miközben megcsodálja az épp útjába eső, szigorúan a nagy honvédő háború emlékeivel díszített repülőgépet vagy kósza űrhajót.

Az egyik monstrum belülről.

Fotó: László Áron Márk

Ha mindezek mellett valamilyen finnugor vonatkozást szeretnénk találni a parkban, nem kell sokáig keresnünk, ugyanis az egyik épületet a Karél köztársaságnak szentelték. Hogy annak idején mit tettek itt közszemlére, csak találgathatjuk, ma részben karjalai fabútorok kiállítóterme. (Részben pedig gobelinkiállítás található benne.) Az épületekkel feltehetőleg az adott köztársaság vagy autonóm terület építészeti stílusát kívánták tükrözni a tervezők, nincs ez másképp a karél ház esetében sem, az épület fahomlokzata az egyszerű faházakat idézi, ugyanakkor a klasszicistának szánt oszlopok, a monumentális kivitelezés és az elmaradhatatlan, a népi életet ábrázoló szobrok mégis tükrözik, hogy a székesfővárosban járunk. Az épület talán legszebb része a tömör faajtó, amelyet természeti motívumokkal díszítettek.

A VVC bizonyára még számos kincset rejteget a szemfüles turistáknak, többek között itt található a két szorgos népi sarj szobra, amely a jövőbe vetett hitet sugallva forgott körbe a Moszfilm alkotásainak elején. A VVC mellett egyébként jól fölszerelt, modern űrhajósmúzeumot is találhatunk, ahol Farkas Bertalan is kiemelt helyen szerepel, és a vitrinekben rábukkanhatunk egy kétnyelvű (magyar-orosz) könyvre és egy érmére, amely egy kecskeméti kozmobiológusi találkozó emlékét őrzi. A múzeumot tavaly nyitották meg, és megtalálni sem bonyolult, mert a hatalmas Szputynik szobor alatt található, amely az égre ívben felröppenő rakétát ábrázol.

A finnugor számnevekről

FunkTazmagora álnevű olvasónk a finnugor számnevekről tett fel néhány kérdést. Mielőtt ezekre válaszolnánk,fel kell hívnunk a figyelmet Honti László Die Grundzahlwörter der uralischen Sprachen című monográfiájára, mely az összes uráli nyelv tőszámneveinek eredetét tárgyalja. Ismereteink szerint ez az egyetlen munka, amely egy teljes nyelvcsalád összes tőszámnevét feldolgozza.

Kérdésem nem a cikk témájához kapcsolódik: a finnugor nyelvek számneveit olvastam,és feltűnt,hogy a "8" és "9" számnév alakjai az ugor nyelvekben jelentősen különböznek a finn-permi ág nyelveinek számneveitől (legalábbis a laikus számára): pl: finn kahdeksan, lív kaadőks,vepsze kahesa,erza kavkso,mari kandaše,viszont manysi n'ololov,khanti n'uwty,magyar nyolc.
Finn yhdeksän,lív iidőks,vepsze ühesa,erza vejkse,mari indeše,viszont manysi ontolov,khanti yir'ang,magyar kilenc.
Az angol nyelvű Wikipedia ezt írja (Finno-ugric languages c. cikk):
"The numbers '9' and '8' in Finnic thru Mari are considered to be derived from the numbers '1' and '2' as '10–1' and '10–2'. One reconstruction is *yk+teksa and *kak+teksa respectively, where *teksa cf. deka is an Indo-European loan; notice that the difference between /t/ and /d/ is not phonemic, unlike in Indo-European. Another analysis is *ykt-e-ksa, *kakt-e-ksa, with *e being the negative verb."

Ezen a ponton meg kell jegyezni, hogy a permi nyelvekben ('8': komi kökjamys, udmurt ťamys (< őspermi kykjamys), '9' komi okmys, udmurt ukmys – y = veláris i, ö = veláris e, ť = magyar ty) hasonló a '8' és a '9' felépítése, de más elemekből épül fel. A mys ezekben vagy egy önálló '10' jelentésű szó, vagy a mynVś '10-ből' alakból rövidült (itt a V egy közelebbről meg nem határozható magánhangzó). Akik az előbbi elképzelést vallották, összefüggésbe hozták a magyar kilenc és harminc -nc elemével. Az utóbbi azonban valószínűbb, mert a myn elem ma is megvan a komi '30'–'60' számnevekben, sőt, az ugor nyelvekben is: a magyar -van, -ven azonos eredetű. A lényeg azonban az, hogy a permi '8' és '9' szintén '2/1 a 10-hez' jelentésű, de etimológiailag nem azonos a többi finn-volgai számnévvel.

Ebből az alapnyelvi *kakteksa,*ykteksa szóból hogyan lett az ugor nyelvekben nyolc,kilenc,ill. n'ololov,ontolov és n'uwty,yir'ang ? Vagy egyáltalán abból a szóból erednek ezek a megnevezések?

Természetesen az ugor számnevek eredete egészen más. A '8' töve közös az ugor nyelvekben, a magyarban a c, a manysiban a -low a '9' analógiájára jelent meg. A tő etimológiája homályos, felmerült a '4', illetve a nyaláb szavakkal való összefüggése.

A '9' viszont mindhárom ugor nyelvben különböző. A magyarban a legvalószínűbb, hogy a kile- elem a kívül szónak felel meg, a -nc elem pedig vagy a már említett mys megfelelője, vagy a tíz > tz > c folyamat során jött létre úgy, hogy egy nazális is betoldódott (vö. geric > gerinc, bogács > bogáncs). Hasonlóképpen '1 híján tíz' jelentésű a manysi szó, melyben a -tal, -tol elem ugyanaz a fosztóképző, mint amelyet a magyar -talan, -telen toldalékokból ismerünk. A hanti nyelvjárásokban az őshanti ej-ert-jön (eredetileg 'egy-kiegészítve-tíz', azaz 'eggyel kiegészítve tíz') folytatóit találhatjuk. Elmondhatjuk tehát, hogy a '9' felépítése az ugor nyelvekben eltér ugyan a finn-permi '8' és '9' számnevek felépítésétől, de megegyezik velük abban, hogy a tízhez való viszonyításból alakult ki.

Ha a *kakteksa és *ykteksa azt jelenthette,hogy tízből kettő/egy,ill. kettő/egy híján tíz,akkor feltételezhető,hogy a finnugorok számolása a tízes számrendszerre alapult?

Az, hogy ma ezek a számnevek léteznek, azt bizonyítja, hogy a finnugor nyelvek ma a tizes számrendszert használják. Az azonban, hogy ezek a számnevek szerkesztettek, inkább azt sugallja, hogy korábban más számrendszert, talán a nyolcas számrendszert használták. Valójában erről semmi biztosat nem mondhatunk.

A finn számnevek,számrendszer 20-ig: kahdeksantoista (18,tkp. 8 + 10,8 a 10-hez),kolmetoista (13),kuusitoista (16),stb. germán hatás eredménye vagy finnugor eredetű?

A kolmetoista-típusú szerkezetek a kolme toista kymmentä-típusú 'három a második tízből' szerkezetekből jöttek létre. Korábban nem csak a 11–19 számokat fejezték ki így, hanem volt pl. 'nyolc a harmadik tízből = 28', 'négy a negyedik tízből = 34' stb. szerkezet is. Ezek nyilvánvalóan létrejöhettek belső fejlődéssel is, én nem látom okát, hogy germán hatást feltételezzünk. Sőt, tudtommal a germánban nincsenek ilyen szerkezetek.