Míg az asszonyok a készülő fürdőház befűtéséhez szükséges köveket hordták össze és kezdték hevíteni, a férfiak sebtében kivágtak néhány szál vörösfenyőt, lekopasztott törzsüket egyik végüknél összekötözték és a kövek köré kúpot formázva összetolták, az így keletkezett vázat pedig sátorponyvával borították be. Mintegy két méter magas, három-négy fő fürdőzéséhez kellően tágas sátor lett az eredmény. Az izzó kövektől hamarosan jó meleg lett a sátorban, kezdődhetett az izzasztással egybekötött fürdőzés. Külön fürödtek a nők, külön a férfiak. A mosdáshoz mind hideg, mind a köveken hevített meleg víz rendelkezésre állt, ki-ki maga keverhette ki fürdővizét a saját kis lavórjában. Az izzasztással egybekötött fürdőzésnek többféle funkciója van: egyrészt felmelegíti a testet (az északi népeknél évezredek óta elterjedtek a szaunára emlékeztető izzasztó- és/vagy fürdőházak), másrészt az izzadással a test ellazul és nemcsak kívülről, de belülről is megtisztul. A hideg és a meleg víz váltogatott használatától az ember vérkeringése felpezsdül, úgyhogy a fürdőház végül is a testi-lelki regenerálódás, felfrissülés helyszíne.
A falvakban élő hantik egyébként fából építenek maguknak az Oroszországszerte elterjedt "banja"-hoz hasonló fürdőházat. A fent ismertetett "kempingfürdőház" azonban talán szokatlanabbnak, különlegesebbnek vagy éppenséggel leleményesebbnek tűnhet az európai ember számára: lám, a vadon kellős közepén fél óra alatt is lehet a finn szaunára vagy az orosz "banja"-ra emlékeztető, azzal egyező funkciójú épületet építeni.
Bejegyzések
2 megjegyzés:
Végre vmi jó tipp, hogy is kell hirtelen szaunát építeni :-) Viszont ajánlanám, hogy az orosz "bányá"-hoz kerüljenek idézőjelek, mert ha esetleg vki nem tud oroszul.. hát, könnyen másra gondolhat. Gatula a bloghoz, egyébként!
Bár nem mobil, de sátorponyvás szauna található az észteknél is: http://viziszellem.myphotoalbum.com/view_photo.php?set_albumName=album06&id=fal_n_lk_li_szauna
Megjegyzés küldése