NRVV Különkiadás – Rovásírás Hantiföldön

Szibériai kutatóutunk egyik legjelentősebb felfedezése egy rovásírásos szövegemlék Kodából, az egyik legjelentősebb hanti fejedelemség központjából. (Aki nem hiszi, hogy szövegemlékről beszélhetünk, olvassa el a Magyar nyelvtörténet [szerk. Kiss Jenő és Pusztai Ferenc, Osiris Kiadó, 2003] című kötet 273. oldalán az ősmagyarok csatakiáltásának szövegtani elemzését, sőt, az egész ősmagyar szövegtörténeti fejezetet Gallasy Magdolna tollából.) A szöveg egy Lada Niva típusú személygépkocsin maradt fenn, a bal első futómű feletti karosszériaelem hátsó részén, az ajtó mellett, a visszapillantó tükör alatt. Az írás kék alapon ezüst, s nem domborodik ki a karosszériából.

Ha a magyar rovásírás ábécéje alapján megpróbáljuk azonosítani a betűket, balról jobbra haladva a következő eredményt kapjuk: 1. Pontos megfelelője nincs, leginkább a P jelére hasonlít, de három helyett két ferde rovással, esetleg szóba jöhet a J (egy helyett két rovással), ill. a GY (csak a keresztirányú rovások nem metszik a függőleges szárat); 2. Á; 3. SZ; 4. I. A megfejtés tehát lehet: PÁSZI, JÁSZI, ill. GYÁSZI – amennyiben azonban a helyes olvasási irány jobbról balra halad: ISZÁP, ISZÁJ, ISZÁGY.

A tudományos körültekintés azonban megkívánja, hogy figyelembe vegyünk más eshetőségeket is, így meg kell vizsgálnunk, hátha a felirat a türk rovásírással készült. Ebben az esetben a következő olvasattal kell számolnunk (ismét balról jobbra): 1. G (ennek szára ugyan a rendelkezésünkre álló táblázatban hajlik, az egyenes szárnak talán kivételezési nehézségek, vagy egyszerűen kalligráfiai átkoncepcionálás az oka); 2. nem azonosítható; 3. S; 4. egyértelműen nem azonosítható, talán NG (áthúzott szárral). A lehetséges olvasatok tehát: G?SNG, ill. ellenkező irányban: NGS?G.

Nem zárhatjuk ki azonban, hogy a rúnaírásról van szó. Eszerint a betűk a következőképp azonosíthatók: 1. A; 2. W; 3. I; 4. N. A lehetséges olvasatok tehát: AWIN és NIWA. Bár a betűk itt tűnnek a leginkább azonosíthatóknak, mégsem vehetjük komolyan, hogy itt a skandináv rúnaírásnak a nyomait fedezhetjük fel. Érveink a következők:

1. A hantik és a skandinávok nem rokonok.
2. Bár a Lada jelvényében valóban viking hajót találunk, ez csak az imperialisták megzavarását szolgálja, ugyanis a Lada köztudottan olasz licenc alapján készült.

Ezzel szemben köztudott, hogy a hantik és a magyarok rokonok, tehát az írásuk is rokon. A szöveg megfejtésében egyedül a bal szélső betű okoz gondot. Ez valahol a P és a J között áll: joggal feltételezzük, hogy ez nem véletlen. Mi más célja lenne, mint hogy egyszerre tegye lehetővé a két olvasatot, méghozzá úgy, hogy az egyik olvasat a balról jobbra, a másik a jobbról balra olvasáskor nyerje el értelmét? Innen pedig már könnyű megtalálnunk a helyes olvasatot: JÁSZI ISZÁP, azaz: jászi [azaz jászsági] iszap. Ebből pedig nyilvánvaló, hogy Julianus barát eljutott az Urálon túlra, hiszen ki más vihette volna el a magyarországi fürdők, gyógyvizek hírét a hantikhoz?