2008. november 26., szerda

Destabilizációs kísérletek Észtországban

A Ночной дозор (Éjszakai őrség – orosz sci-fi-regényről, ill. kultfilmről kapta a nevét) Tallinn Lasnamäe negyedében, Narvában és Kohtla-Järvében (a második világháború után, a szovjet megszállás alatt orosz többségűvé vált városnegyedről, ill. városokról van szó) közvéleménykutatást folytat arról, hogy a lakosság mit gondol az orosz területi autonómia szükségességéről. A szervezet célja kb. 100 000 fő kikérdezése és az eredmények eljuttatása az észt és az orosz kormányhoz, illetve az Európai Unióhoz. A szervezetet képviselő Alekszandr Korobov elmondása szerint az adatgyűjtés még 2-3 hónapig is elhúzódhat.

Andres Kahar, az államvédelmi rendőrség biztosa kijelentette, hogy figyelemmel követik az eseményeket, és amennyiben törvénybe ütköző cselekedeteket tapasztalnak, azokat szankcionálni fogják. Az észt törvényhozás európai ügyek biztoságának elnöke, Marko Mihkelson szerint felmerül a kérdés, hogy ki állhat az akció mögött és mi az akció végső célja.
Blogjában azt kérdezi: „Mi lehet e lépés célja? Javítani az itt élő emberek életén? Vagy Észtország stabilitásának megzavarása? Vagy ürüggyel szolgálni Oroszország számára, hogy a dél-osztétiai forgatókönyvet kövesse? Hiszen Oroszország elnöke megmondta: megvédi Oroszország állampolgárainak érdekeit, akárhol is éljenek” – írja Mihkelson.

Mihkelson különösen groteszknek tartja az akciót akkor, amikor az észt kormány kifejezi szimpátiáját azok iránt, akik még nem szerezték meg az észt állampolgárságot.

Eközben Oleg Morozov, az Интердвижение (Intermozgalom, a Szovjetunió felbomlása ellen küzdő mozgalom) volt aktivistája, Az észak-keletiek új generációjának szövetsége mozgalom egyik vezetője (Észtország észak-keleti részében a legjelentősebb az orosz betelepülők aránya) szintén orosz autonóm terület létrehozását szorgalmazza Észtországban. Morozov, volt orosztanár, jelenleg munkanélküli, aki nemrég még biztonsági őrként dolgozott, akkor került az állambiztonságiak látókörébe, amikor tallinni postaládákba szórólapokat dobot, melyek Észtország területén orosz autonómia létrehozására szólítanak fel: az autonóm terület a köztársaság területének csaknem felét foglalná magába. Az állambiztonságiak szerint a szervezet céljai ugyan az Észt Köztársaság ellen irányulnak, de lehetőségei korlátozottak, mivel a lakosság egyáltalán nem támogatja őket.

(Forrás, forrás)

Nemzetközi normák és Oroszország: az őslakosok nyelvének és kultúrájának megőrzése

November 25 és 27 között Petrozavodszkban (a Karjalai Köztársaság fővárosában) nemzetközi szemináriumot tartanak A nemzetközi normák és az Oroszországi Föderáció törvényei az őslakos népek nyelvének és kultúrájának megőrzése területén címmel. A konferencia célja a nemzetközi tapasztalatok és gyakorlat áttekintése annak érdekében, hogy Oroszországban is meghozhassák a szükséges törvényeket, melyek a nyelv, a hagyományos életforma és kultúra, a kis létszámú népek gazdasági tevékenységének megőrzését segítik elő.

A tervek szerint a konferenciára Finnország azon területeiről is érkeznek résztvevők, ahol kis létszámú őslakos népek is élnek (azaz nyilván Lappföldről). A szemináriumon jelen lesznek az Oroszországi Föderáció területfejlesztési minisztériumának, a föderációs szubjektumok állami szerveinek, az Oroszországi Föderáció Őshonos Népei Szövetségének és különböző nemzetiségi szervezeteknek a képviselői, illetvei hely önkormányzatok szakemberei is.

A szemináriumokon a plenáris ülések mellett olyan szekciók is dolgoznak, mint Az őshonos népek a természeti adottságok hagyományos kihasználási módjának és gazdasági tevékenységük szervezésének jogi normái; Nemzetközi jog, az Oroszországi Föderáció jogszabályai az őshonos népek jogainak védelméről: elmélet és gyakorlat; Jogi normák, az őshonos népek nyelve, kultúrája, hagyományos életformája megőrzésének a biztosítása, továbbá kerekasztal-beszélgetést rendeznek Az őshonos népek és a nemzetközi együttműködés címen.

Mindennek persze örülnünk kellene, csakhogy megint nem látszik, milyen hasznot hoz mindez a gyakorlatban. Csak remélni tudjuk, hogy a barokkos szerkezetek kultúrájának megőrzésén túl az őshonos népeknek is jelent valamit.

(Forrás)