Az északi népekről számos sztereotípia él a délebbre lakók gondolkodásában. A higgadtság, olykor a teljes (bár általában csak látszólagos) érzelemmentesség képzetére rá is erősítenek például a Forma 1-es közvetítések után a finn versenyzőkkel készített interjúk. A nyugodt felszín alatt azonban forrongó indulatok lehetnek, amire fs, egy észt költő is utal, amikor az észteket magukba fordult olaszoknak nevezi: „de kik azok az észtek egyáltalán? / egy kis nemzet / szenvedélyesek mint az olaszok / csak magukba fordulva / kifelé ez nem látszik / érzéseik lángszerűek / melyek lelkük legmélyén égnek” (a verset Küű Anita fordításában a Pluralica című folyóirat első számának 53. oldalán olvashatjuk). Az, hogy ezek az elképzelések mennyire állják meg a helyüket, más kérdés, mindenesetre érdekes lehet, hogyha az egyik északi népet a másik szemszögéből ismerhetjük meg.
Erre apropót adhat az elmúlt hetekben nemzetközi légiközlekedési problémát okozó izlandi vulkánkitörés és annak nemzetközi visszhangja. Egy finn blogon humoros képregény formájában figyelhetjük meg, mennyire eltér egymástól az a kép, amelyet a nemzetközi média fest le az izlandi helyzetről, és az, amit a szerző a helyszínen láthat. A blog neve Tulin ja jäin maa egyébként szójáték, Izland Tulen ja jään maa (A tűz és a jég országa) megnevezésére utal, amelyet a homonímiát kihasználva Jövök és maradok – országnak is fordíthatunk; a szerző ezeket az igéket tette múlt időbe: Jöttem és maradok – ország).

