2009. szeptember 26., szombat

Baltis gyilkosok avagy mördernájt a Ráday utcán

Ha szombat délután már épp megmurdálnánk az unalomtól, érdemes ellátogatni a Ráday utca 58. szám alatti Goethe Intézetben fél hétkor kezdődő Murder Nightra. A rendezvény nevével ellentétben békés természetű, az est során a Balti-tengert körülölelő országok híres detektívregény-íróival folyik majd a beszélgetés (Gretelise Holm, Dánia; Jan Seghers, Németország; Mariusz Czubaj, Lengyelország; Håkan Nesser, Svédország; és a finnugorok: Leena Lehtolainen, Finnország és Indrek Hargla, Észtország). Többek között abban a kérdésben nyomoznak a résztvevők, vajon miért van az, hogy a Balti-tenger partján (amelyet az egyes nyelveken Északi-, Keleti- és Nyugati-tengernek neveznek attól függően, kinek melyik partját mossa a nagy víz) ilyen sok jó detektívregény születik.
20 órától 21 óráig az írók különböző termekbe elvonulva felolvasnak műveikből. (Mindezt magyarul közvetítik a hallgatóság azon részének, akik nem beszélnek (Balti-)tenger nyelven.) Az estét dzsesszzenével kísért kötetlen beszélgetés zárja.
Leena Lehtolainen különösen a Maria Kallio nyomozó kalandjait elbeszélő sorozatával lett népszerű, amelyből tévésorozat is készült. Indrek Harglát pedig a tufarajongók (vagyis a sci-fi kedvelői) ismerhetik jobban, többek közt egy internetes sci-fifolyóiratban, az Algernonban megjelent novellái alapján.

NRVV 4. – Torum Maa 2. Lábasházak

A lábasházak raktárépületekként szolgáltak, ezekben tartották az élelmiszert (főként szárított halat), az éppen nem használt ruházatot, bőröket, de a lábasháznak kultikus funkciója is lehetett (ti. tarthattak benne bálványokat is). A lábakon álló építményt a medve sem érte el (de ha mégis felmászott, bejutni nem tudott), és a speciális kialakítású lábakon a rágcsálók sem mászhattak fel.




Az alábbi egy lábon álló ház a vadászzsákmány tárolására szolgál. Az erdőben állították fel, és itt helyezték biztonságba a zsákmányt addig, ameddig folytatták a vadászatot. Lába jóval magasabb a szokásosnál.




Az alábbi, két lábon álló ház viszont szakrális célokat szolgált.



A lábak száma és a funkció között nincs szoros összefüggés.

Minden valószínűséggel hasonló építmények emlékét őrzi a magyar népmesékből ismert kacsalábon forgó vár. Előfordul, hogy ezen építmények lábául kivágott fák törzse szolgál, ilyenkor a fa gyökerei valóban ujjakhoz hasonlítanak.