Pakszjaava és Bányava
A babák egy része pedagógiai célokat szolgált, a nagyfejű kislányfigura a fogyatékosok elfogadtatására tanította a gyerekeket, míg a kétarcú, átforgatható szoknyájú „transzformerbaba” a fiatal lányokat emlékeztette a kikerülhetetlen öregedésre. Az élet fordulópontjaira is készültek bábuk, az ötéves gyermeknek saját gyártmányú rongybabával kellett megköszönnie a szüleinek, hogy felnevelték, a menyasszony pedig csokor helyett miniatűr képmását szorongatva hallgatta a násznép dicséretét és szidalmait, ahogy azok körbeállva véleményt mondtak róla a lakodalmon.
A Mordvin Nemzeti Múzeumban rendezett babakiállításon megelevenedik a múlt számos babonája, a moksa és erza hitvilág istenei. A mitológiai és mesebeli szereplők által megihletett képzőművészek nemcsak a hagyományos mordvin kultúrához tartozó, a régi népi élet mindennapjait idéző babák reprodukcióit készítették el, hanem fantáziadús, egyéni kompozíciókban mutatják meg, hogyan képzelik el az ősi világ erdőit, mezőit és vizeit betöltő isteneket és istennőket, a fürdőház törülközőbe burkolózó pancsoló Bányaváját (Bánya-ava, vagyis fürdőház-asszony) vagy a Harisnyás Pipit idéző, vörös copfos Pakszjaavát (Pakszja-ava, vagyis mező-asszony).
Ezek mellett a hagyományos kultúra részeit képező figurák is felbukkannak a kiállításon. Vannak amulettekként szolgáló betegség- vagy álmatlagságűző babák és a rossz szellemeket megtévesztő rongyfigurák, amelyeket az újszülött megvédésére tettek a bölcsőbe. Pogány hiedelmekre utal az a kettéágazó életfa is, amelynek egyik ágán egy női, másik ágán egy férfialak csücsül.
Ezek mellett a hagyományos kultúra részeit képező figurák is felbukkannak a kiállításon. Vannak amulettekként szolgáló betegség- vagy álmatlagságűző babák és a rossz szellemeket megtévesztő rongyfigurák, amelyeket az újszülött megvédésére tettek a bölcsőbe. Pogány hiedelmekre utal az a kettéágazó életfa is, amelynek egyik ágán egy női, másik ágán egy férfialak csücsül.
A babák egy része pedagógiai célokat szolgált, a nagyfejű kislányfigura a fogyatékosok elfogadtatására tanította a gyerekeket, míg a kétarcú, átforgatható szoknyájú „transzformerbaba” a fiatal lányokat emlékeztette a kikerülhetetlen öregedésre. Az élet fordulópontjaira is készültek bábuk, az ötéves gyermeknek saját gyártmányú rongybabával kellett megköszönnie a szüleinek, hogy felnevelték, a menyasszony pedig csokor helyett miniatűr képmását szorongatva hallgatta a násznép dicséretét és szidalmait, ahogy azok körbeállva véleményt mondtak róla a lakodalmon.
A házasulandóaknak egybekezű menyasszony-vőlegény–bábut ajándékoztak, hogy örökké együtt maradjon a fiatal pár. Érdekes még a háziasszonyoknak szánt női figura, amelynek minél nagyobb keblei voltak, annál nagyobb szerencsét hozott, és amely széttárt kezeivel a gazdasszonynak kívánt örömet és boldogságot szimbolizálta. Az utóbbi babának voltak sokkezű, Síva-szerű változatai, amelyek a háziasszonyt tengernyi teendőjének elvégzésében kívántak segíteni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése