Hírcsokor a finugor.ru-ról

Mint arról korábban beszámoltunk, valaki több mint hetven fát vágott ki egy mari szent ligetben. Közben megszületett az ítélet, az illetőt egy év és egy hónap szabadságvesztésre ítélték és több, mint 280000 rubel pénzbüntetésre (kb. két és fél millió forint) ítélték. Az elítélt és ügyvédje bejelentették, hogy fellebbezni fognak. A Marij El elnökének tájékoztatási hivatala bejelentette, hogy a szent ligetet helyreállítják, és további 16 szent ligetben ültetnek fákat, építenek ki bekötőutakat és alakítanak ki imádkozóhelyeket. (A Mari Köztársaságban jelenleg 400 szent liget van, és a lakosság 0,7%-a vallotta magát a hagyományos mari vallás követőjének.)

(Forrás)

Észtországban a Rokon népek napjai keretében finn, karél, lív, erza, mari és magyar együttesek lépnek fel, először külön-külön (Észtország szinte minden járásában fellép egy-egy együttes), majd közös koncertet tartanak Tallinnban, ill. a népművészeti központnak számító Viljandiban is. A koncertek ingyenesek. Az együtteseken kívül finnugor írók-költők és irodalmárok is érkeznek Észtországba, hogy a tallinni írók házában és a tallinni és tartui egyetemeken tartsanak előadásokat.

(Forrás, program)

A magyar sajtóból is tudhatjuk, hogy Nobel-békedíjat ezúttal egy finn politikus, Martti Ahtisaari nyerte el. Ahtisaari legutóbb azt nyilatkozta, hogy helyes lenne, ha Finnország belépne a NATO-ba, mivel a nyugati államok között egyre furcsább kivétellé válik. Ahtisaari véleménye szerint a NATO fontos békefenntartó szerepe miatt lenne erre szükség, és a belépés nem irányulna Oroszország ellen.

Ahtisaari szerint Oroszország nem jelent valós veszélyt, mivel a kormányzat gyenge, a korrupció jelentős, az ország állapota a fejlődő országokéra emlékeztet: Oroszország nem demokratikus állam, a kormányzás tekintélyelvű. Ahtisaari szerint kapcsolatai az orosz vezetéssel jók, de kitüntetéséhez az orosz vezetők nem gratuláltak. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint a Nobel-békedíjat depolitizálni kellene, az idei döntést nem kívánta kommentálni.

(Forrás, forrása, az eredeti hír finnül)

Százhuszonöt éves az első udmurt iskola. 1883-ban nyílt meg a ma a Marij El Mari-Tureki járásához tartozó Karligan (Карлыган) községben, Kuzma Andrejev misszionárius házában. A fő tantárgyak szépírás, számtan és hittan voltak. Itt tanult az első udmurt költőnő, Asalcsi Oki és az udmurt „felvilágosodás” több alakja: Makszim és Mihail Prokovjev, Jakov Iljin stb.
Később az iskolát bezárták, helyén tanítóképző nyílt, itt képezték az első udmurt tanítókat: tizenkét évesen vették fel őket, az oktatás 4-6 évig tartott. Jelenleg Karliganban középiskola működik, 200 tanulója közül 80 tanul udmurt nyelvet. (A Mari-Tureki járásban jelentős az udmurtok száma, itt a sosmai – korábbi elnevezése szerint malmizs–urzsumi – nyelvjárást beszélik.)

(Forrás)

Karjalában törvényt készítenek elő a nemzetiségi települések oktatási státuszáról. A törvény a nemzetiségi települések oktatását, a nemzetiségek kulturális fejlődésével kapcsolatos jogokat és a hagyományos gazdasági tevékenységeket érintő kérdéseket kívánja szabályozni. Jelenleg Karéliában az Aunusi (Olonyeci) és a Kalevalai járás rendelkezik nemzetiségi státusszal, egy mostani döntés alapján a Prääsäi (Prjazsai) járás is meg fogja kapni ezt a státuszt.

(Forrás)