2008. október 20., hétfő

Minden krétai csángó hazudik?

A Fríg Könyvkiadó kínálatát áttekintve könnyen megérthetjük, hogy a kft. a hagymázas őstörténeti és nyelvészeti szakirodalom szegmensére specializálódott. A kiadó kínálata említésre sem lenne méltó, ha nem fedeznénk fel Varga Csabának, a kiadó alapítójának (tulajdonosának?) művét, mely az Ógörög: régies csángó nyelv címet viseli. Vessünk egy pillantást az ajánló szövegre:

[...] bebizonyítom, hogy az etruszk és a magyar nyelv korabeli egyezése nem egyedülálló különlegesség, hanem csak a jéghegy csúcsa. Mert többek között az ógörög is ugyanannak a nyelvnek a leszármazottja – igaz, egy másik nyelvjárásának –, mint amelyikből ered Mario Alinei bizonyítása szerint (is) az etruszk nyelv. S igazolom azt is, hogy ennek az ógörög néven ismertté vált ősi nyelvjárásnak a mai csángók a leghívebb őrzői. Vagyis Európának úgy kellene vigyáznia a csángókra, mint a szeme fényére.
Természetesen Alineielmélete” a magyar nyelv etruszk eredetéről butaság (l. Csepregi Márta , Mario Alinei: Ősi kapocs. A magyar-etruszk nyelvrokonság. Finnugor Világ 10(2005)/3: 37–38., sajnos tudtommal az interneten nem érhető el), de legalább olyan feltételezés, amely elképzelhető lenne. Az etruszkok az időszámításunk előtti negyedik században kerültek római fennhatóság alá, és nyelvük valamikor az első században tűnt el Itáliából. A magyarok valamikor a kilencedik században bukkannak fel a Dél-Európai sztyeppéken (mai lakóhelyüktől éppen az ellenkező irányba, mint az etruszkok éltek). Bár a források egyáltalán nem utalnak a két nép között bármilyen kapcsolatra, és a nyelvrokonság igazolására tett kísérletek (a legudvariasabban fogalmazva) cseppet sem meggyőzőek, elvben természetesen nem lenne kizárható, hogy egy nép valahol eltűnik a történészek szeme elől, hogy aztán néhányszáz év múlva máshol bukkanjon fel.

Az „ógörög–csángó rokonság” esetében egészen más a helyzet. Először is: egységes ógörög nyelvről nem beszélhetünk. Ógörög nyelvjárásokat (aeol, dór, ión, attikai) ismerünk, melyek között jelentős különbségek voltak. Később azonban e nyelvjárások keveredtek és az első század környékén egybeolvadtak egy olyan változattá, amelyet koinénak nevezünk. Ebből fejlődött a mai görög nyelv (az összes mai görög nyelvjárás). Elvben persze elképzelhető lenne, hogy egy mai nyelv szintén a görög korábbi változatából fejlődött, de akkor vagy a koinéból, vagy valamelyik ógörög nyelvjárásból, vagy egy még korábbi változatból (melyet helyesebb lenne inkább ősgörögnek nevezni).

A csángó a magyar nyelv egyik nyelvjárása. A csángók valamikor a 15.-16. században vándoroltak a Kárpátokon túlra, Moldvába. Ettől kezdve kapcsolataik meggyengültek a többi magyarral, így nyelvük is külön úton fejlődött. Egyrészt megőriztek egy csomó régi vonást, mely a többi nyelvjárásban eltűnt, másrészt sok új vonás is kifejlődött. Az összes nyelvjárástól elkülöníti, hogy rengeteg olyan román jövevényszót használnak, amelyet még az erdélyi magyar nyelvjárások sem ismernek. Ennek következtében a tiszta moldvai csángó beszéd még az erdélyi magyarok számára is igen nehezen érthető.

A csángó eredete tehát tisztázott: a ómagyarból származik. Ha tehát a csángó a görög valamelyik változatából származik, akkor az ómagyar is, következésképp a magyar összes mai változata is. Nincs tehát értelme azt mondani, hogy a csángó származik a görögből, (ha igaz lenne) azt kellene mondani, hogy a magyar származik a görögből (függetlenül attól, hogy melyik nyelvjárása mennyi görög sajátságot őrzött meg).

Végül pedig térjünk vissza a zárómondatra. Természetesen a csángó nyelvjárás, éppúgy mint minden nyelv és nyelvváltozat, őrizendő, de legalábbis szorgalmasan dokumentálandó. Számunkra, magyar anyanyelvűek számára különös értékkel bír. Annyira különleges nyelvjárás, hogy akár önálló nyelvnek is tekinthető. (Mindenesetre nagyobb az eltérés a csángó és a magyar bármelyik másik változata, mint pl. a cseh és a szlovák között.) Márpedig nekünk, magyaroknak nincs közeli rokon nyelvünk, ami a csángóhoz hasonló élményt nyújthatna. Csángó szövegeket a Magyar Elektronikus Könyvtárban hallagathatunk: mindennapi beszédet és meséket is.

11 megjegyzés:

Simon Zsolt írta...

Kedves Kolléga,

a magyar nyelvű Wikipedia beidézgetését nyugodtan elfelejtheted. A belinkelt etruszkos címszó kapitális tévedéseket tartalmaz (hogy finom legyek), különösen épp a nyelv tekintetében.

Amúgy Alinei könyvéről Szilágyi János György etruszkológus, klasszika archaeológus írása az ÉS-ben elérhető a neten:

http://www.es.hu/pd/display.asp?channel=PUBLICISZTIKA0537&article=2005-0918-2124-58KCUP

És Dusnoki Gergely írása is a Folia Uralica Debr.-ben:

http://mek.oszk.hu/03300/03363/03363.pdf

(A pdf file 175. oldalától)

Simon Zsolt írta...

S majd elfelejtettem: a koiné nem egy egybeolvadt nyelvjárás-konglomerátum, hanem az attikai nyelvjárás utóda, nem az első századtól, hanem a hellenisztikus korral kezdve. S nem minden mai görög nyelvjárás ennek az utóda: van ugyanis a tsakon, amely a lakóniai dór nyelvjárás utóda. Ezeket nem piszkálódásból mondom, csak a történeti hűség kedvéért :-)

Fejes László írta...

Köszönjük a kiegészítést és a helyreigazítást!

A Wikipédiában valóban vannak furcsaságok. Néhány uralisztikai vonatkozásúról be is fogunk számolni a jövőben. Remélem azonban, hogy az etruszkokról szól legalább a fő kérdésekben pontos. Ha nem, várjuk az ide vonatkozó bejegyzést az agyagpapon! :)

Simon Zsolt írta...

Kedves Kolléga,

reménykedésed sajnos megalapozatlan. A magyar Wikipedia etruszk címszava, mint említettem, vaskos tévedseket tartalmaz - fő vonalaiban is. Néhány példa.

1) Szerinted mit tudhat az olyan szócikk író az etruszkról és az albánról, aki azt írja, hogy "Korábban bizonyosnak látszott, hogy az etruszk nyelv, amely egyetlen általunk ismert Földközi-tenger vidéki nyelvhez sem hasonlít, leginkább a mai albán nyelvvel rokonítható. Ezt a teóriát azonban nemrégiben egy Münchenben megvédett egyetemi habilitációban sikeresen megcáfolták." Sic, sic és sic!

2) Aztán: "az etruszkok nem tettek különbséget (...) a zárhangok között". Mi van?!

3) Mi az hogy az etrusz ábécé instabil?! Merthogy a k jelölésére három - nota bene, allográf! -jelet használtak?!

4) Mi az hogy "a latin írás mintegy 40, tudományosan eéfogadott teóriája"? Milyen bődületes hülyeség ez?

És sorolhatnám...

Az ókori keleti - egyiptomi Agyagpap blog tematikájába a vaskori itáliai etruszkok egyébként alapvetően nem tartoznak bele, a néhány összekötő szál ellenére sem. Másfelől blogunk célkitűzése nem a magyar Wikipedia korrigálása, mert arra az egész életünk rámenne. Wikipedia helyett lehet olvasgatni értelmes könyveket (magyarul is, horribile dictu még az etruszkokról is). Viszont mivel a magyar Wikipedia a legtöbb esetben használhatatlan (= a fenti színvonalat nyújtja), mi legalább következetesen elzárkózunk a belinkelésétől.

Simon Zsolt írta...

Corrigenda

ad 4) márminthogy a latin írás kialakulásának 40 tudományosan elfogadott teóriája, brrrrr

Fejes László írta...

Kedves Kolléga!

1) Fogalmam sincs, volt-e valaho komolyan vehető teória az etruszk és az albán rokonságával kapcsolatban. (Az etruszk források szűkösségére alapozva úgy sejteném, hogy ilyen rokonítás nem is képzelhető el, de nem vagyok a téma szakértője.)

2) Igen, ez nekem is feltűnt, de már ez mellbe vágott: "Még soha annyi próbálkozás nem volt egy nyelv nyelvcsaládba sorolására, mint az etruszk esetében, de mind hiába."

3) Igen.

4) Igen.

Egyébként úgy vélem, hogy sokszor a wikipédia jó arra, hogy nagy vonalakban tájékozódjunk. Én pl. úgy gondoltam, hogy ha az olvasó nem igazán tudja, kik azok az etruszkok, ezek a sorok útbaigazítják: "Az etruszkok ezidáig ismeretlen eredetű ókori nép Közép-Itáliában, akik a Római Birodalom felemelkedése előtt a legjelentősebb civilizációt hozták létre. [...] Településeik az i. e. 10–11. században jelentek meg, előbb a Tirrén-tenger partján, majd a félsziget belsejében, a Tiberis és az Arno folyók közötti vidéken, a mai Toszkána és Emilia-Romagna tartományok területén. Az etruszkok nem hoztak létre kiterjedt államalakulatot, hanem keleti és görög jegyeket egyaránt mutató városállamokban éltek. [...] Kr. e. 550 körül kialakulóban lévő birodalmuk inogni kezdett. Először azért keveredtek háborúba, mert Rómából elűzték az etruszk Tarquiniusok uralkodóházát, majd délen verték meg az etruszk sereget. Kr. e. 474-ben a szürakuszaiak tengeren arattak győzelmet felettük, és megakadályozták, hogy az etruszkok hatalmat gyakoroljanak Korzika és Elba felett. Kr. e. 396-ban a rómaiak elfoglalták Veii-t és lerombolták a várost. Hosszú küzdelem után az i. e. 2. században Etruria teljes egészében a rómaiak kezére került, ám az etruszkok nyelvüket és kultúrájukat még sokáig megtartották. [...] Claudius császár szívesen foglakozott az etruszk történelmi, vallási emlékek felkutatásával. Valószínűleg az utolsók egyike volt, akik még beszélték az etruszk nyelvet."

Ez utóbbiról pl. nem tudom, mennyire hiteles Claudius személye szempontjából, de azt remélem, h az etruszk nyelv kihalása szempontjából nagyjából elfogadható.

Természetesen egy pillanatig sem gondolom, hogy a wikipédia teljesen megbízható, de remélem, hogy ezzel az olvasó is tisztában van. Aki elolvassa az etruszk nyelvről írottakat, de egy kis fogalma is van a nyelvészetről, rögtön látja, h megbízhatatlan. Aki pedig nem ért hozzá, annak úgyis mindegy.

Mindenesetre fontosnak tartanám a wikipédia javítgatását, mert idővel lehetne jó is. Ennek legfőbb akadálya, h szerzői között vannak olyanok, akik olyanokról írnak, amihez egyáltalán nem értenek. Ennél már csak az a rosszabb, amikor nem hagyják magukat kijavítani.

Fejes László írta...

Ui.: Ja!

1) Az még érdekesebb, hogy nem ad meg forrást!

Simon Zsolt írta...

Kedves Kolléga,

értem én a jószándékodat, csak ezzel önmagad nyújtasz támadható felületet: azért kritizálod - joggal - az Alineit, mert butaságokat ír, erre Te belinkelsz egy honlapot, ami tele van butaságokkal. Ez egyrészt kínos, másrészt valahol nem is fair Alineivel szemben (bár isten ments hogy őt védjem).

Ami pedig a vélelmezett etruszk - albán rokonságot illeti: tekintve, hogy az albánról több mint százötven éve tudjuk, hogy indoeurópai nyelv, az illető, aki ilyeneket mond(ott), még alapvető nyelvészeti tényekkel sem lehet(ett) tisztába...

Na mindegy, nem akarom a blog témájába nem egészen illő megjegyzésekkel terhelni az amúgy roppant érdekes és színvonalas blogotokat.

Fejes László írta...

Kedves Zsolt!

Tulajdonképpen igazad van, lehet, hogy ezt a szócikket jobb lett volna nem belinkelni. Az albánról ugyan nyilvánvaló, hogy indoeurópai, de elvben az nem zárható ki, hogy az etruszk is az legyen. Igazán ott követtem el a hibát, hogy nem néztem bele az angol wikipédia cikkébe, amely sokkal világosabban ír ezekről a kérdésekről. Igyekszem hibámat úgy helyrehozni, hogy kicserélem a magyar wikipédiára mutató linket az angol wikipédiára mutató linkkel.

Egyébként pedig nyugodtan írj bármilyen megjegyzést, minden témához mi sem érthetünk, és az olvsónak csak hasznos, ha pontosabb információkat kap.

bitxəšï írta...

Ezt most találtam:
Varga Csaba és az Ősnyelv kritika
http://www.youtube.com/watch?v=AuL9v9FjDMM&feature=related
http://www.youtube.com/watch?v=HEmuDMu97jI&feature=related
http://www.youtube.com/watch?v=T_KQak5-R9I&NR=1
http://www.youtube.com/watch?v=_BvGLTGGs-0&NR=1
http://www.youtube.com/watch?v=S9aAZKMu6AE&feature=related
http://www.youtube.com/watch?v=SOENCOUCn7M&feature=related
http://www.youtube.com/watch?v=dvntrKMDMvc&feature=related

CsekeZ írta...

Kedves Kollégák!
Soraitokból egyértelmű, hogy nem ismeritek Varga Csaba elméletét - de azért teljes vállszélességből okosabbak vagytok.
Varga Csaba nem azt állítja, hogy a magyar nyelv az etruszkból származik - hanem fordítva!