FINROSFORUM 2009

Május 25-én és 26-án rendezték meg Helsinkiben a FINROSFORUM harmadik éves konferenciáját. A finnugor kisebbségek szempontjából az első nap előadásai számítottak relevánsnak. Az emberi jogokat körüljáró vitafórumon a hallgatók behatóbban is megismerkedhettek a finnországi bevándorlási politikával, például Johanna Suurpää, a finnországi kisebbségi ombudszman, annak a fontosságát emelte ki, hogy léteznie kell egy független szervezetnek, amelyhez a kisebbségek fordulhatnak, ha jogi sérelem éri őket. Finnországban az ombudszman bár a Belügyminisztériumban székel, attól függetlenül működik, ugyanakkor ez a megoldás lehetővé teszi számára az információkhoz való gyors hozzájutást. Ezek után Galina Kozsevnyikova kiemelte, hogy Oroszországban éppen az a baj, hogy a neonáci szervezeteknek áldozatul eső bevándorlók nem tudnak kihez segítségért fordulni. A moszkvai SOVA Központ vezetője azt is hangsúlyozta, hogy Oroszországban ma a neonácik a második legnagyobb veszélyt jelentő terroristacsoport.

Az ebéd utáni szekcióban felszólaló Jevgenyij Csetvergov. az Erzjany Masztor (Erza Föld) című újság képviseletében éles hangon bírálta az orosz kisebbségi politikát, a Mordvin Köztársaságban uralkodó helyzetet az egykori gyarmatokon jellemző állapotokhoz hasonlította, és a mordvin történelem hősét, Purgazt ábrázoló szobor elkészítéséhez kért segítséget a résztvevőktől. Jurij Ignatyev a Mari Usem szervezetnek a marik érdekképviseletéért folytatatott harcáról és a Mari Köztársaságban lezajlott többszörös jogsértési esetekről számolt be. Ebben a szekcióban szerepelt Jevgenyij Kristafovics, az Avatud Vabariik (Nyílt Köztársaság) szervezettől, amely az észtországi, elsősorban az oroszajkú fiatalokat kívánja egy non-profit szervezetben tömöríteni. Kristafovics hangsúlyozta, hogy az észtországi orosz kisebbség integrációját akadályozza a moszkvai elidegenítő (a kisebbségi oroszokat a többségi észtekkel szembeállító) propaganda, valamint a nyelvi gettósodás, vagyis az észt nyelv megtanulását elutasító közösségnek a társadalomtól való elszigetelődése.

A finnugor kisebbségek mellett a kaukázusi népek kérdésével és a muszlim hitűek oroszországi helyzetével is foglalkozott a konferencia. Ezenkívül külön szekciókban az LGBT kisebbség és a politikai foglyok helyzete, valamint környezetvédelmi kérdések is előtérbe kerültek. A legfontosabb témákról címszavakban tájékozódhatunk.