Hősi idők visszatérte az Ateneumban

Az Ateneum (a Finn Nemzeti Galéria) a Kalevala 160. évfordulójára ünnepi kiállítást rendezett. (A Kalevala 18 új énekkel bővített második kiadása, az Új Kalevala 1849-ben jelent meg; az első 1835-ben.) A kiállítás a Kalevala-nap előestéjén, február 27-én nyílt meg és egészen augusztus 9-éig várta a látogatókat.

A Kalevala fontos szerepet játszott a finn nemzeti ébredésben, áthatotta a nemzeti romantika nagy alkotásait, és mind a mai napig képes megihletni a művészeket külföldön és Finnországban egyaránt. Szereplőinek hőstettei, tragikus életútja, sorsuknak a természettel való szoros összefonódása volt többek között a témája a helsinki kiállításnak, amelyen nemcsak a finn nemzeti ébredés nagy alkotóinak a képeit és szobrait tekinthették meg a látogatók; a kortárs művészek is kivették a részüket a kiállításból Kalevala-adaptációikkal. Ezenkívül külön termet szenteltek a szervezők a könyvillusztrációknak. A képzőművészeti alkotások mellett mai zeneszerzők darabjait is meghallgathatták az érdeklődők. (A (M)ilyenek a finnek kiállítás is bemutat egyébként néhány, a Kalevalából ihletet merítő metálzenekart.)

Az ateneumi kiállítás tematikusan szerveződött, külön termekben lehetett például a Väinämöinent, Ainót vagy éppen Kullervót ábrázoló alkotásokat megtekinteni. Egymás mellé kerültek itt a különböző korok értelmezései, a Kullervo-ábrázolások közül például Gallen-Kallela híres képétől (fent balra) Sjöstrand szobrán át Kallervo Palsa provokatívabb szándékú alkotásáig (fent jobbra) számos munka szerepelt.

Az egyik legérdekesebb teremben filmet vetítettek, amely azt a vidéket mutatta be, amelyben Lönnrot is járt gyűjtőútja során. A főszereplő néni a falu életének hétköznapjairól karjalai nyelven mesélt, a háttérben tevékenykedő-rosszalkadó unokákra azonban már oroszul szólt rá. A kiállításon két csónak is látható volt, ezek is Karjalából, a Kalevala szülőföldjéről származtak.

A finn múzeumokban az interaktivitás mellett mindig figyelnek külön a gyerekekre is. A Kalevala-kiállításon is volt szoba, amelyben az eposz szereplőinek bábfiguráival játszhattak a gyerekek, míg a felnőttek megismerkedhettek a mű különböző kiadásaival és fordításaival. A magyar változat is fellelhető volt, igaz, egy nem annyira igényes, diákoknak szánt változatban. Az udmurt fordítás pedig teljesen hiányzott.

Alább megtekinthető egy videó, amely a Tenhi nevű finn zenekar Näkin laulu című számának magyar átdolgozása. Az instrumentális zenére a Kalevala egyes részeit olvassák rá a „magyar hangok”.