2009. október 30., péntek

Őstörténeti kérdések a Heti Válaszban

Mozgalmas őszünk van. Jövőre parlamenti választások lesznek, melynek egyes ütközeteit az őstörténet „kísértő ingoványában” (© Benyhe János) vívják a harcoló felek. Már most.
Kezdődött egy felhívással. Feltörekvő politikai párt jelentette be tiltakozását a finnugor „rokonság” ellen. Majd a katolikus egyház jelentkezett egy körlevéllel, melyben az új pogányság veszélyeire, s ennek kapcsán az őstörténeti eltévelyedésekre hívta fel a figyelmet. Mindezek nyomán a Heti Válaszban egymás után jelennek meg a témával foglalkozó írások.

Szeptember 29-én jelent meg Benyhe János cikke Hungária helyett finngária? címmel. A címben szereplő szójátékot állítólag egy politikus szellemtette, mindenesetre igényes folyóiratban eltekinthettek volna az idézésétől. Az altesti humort hagyjuk meg Fábry Sándornak.
A cikk szerint az ugor–török háborúban a „bécsi-birodalmi támogatást élvező Hunfalvy, Budenz és Trefort Ágoston egyoldalú uráli-finnugor eredetfelfogása győzött Kőrösi Csoma és Vámbéry Ármin turáni-altaji-törökös felfogása ellenében”. Majd az urál–altaji nyelvcsaládról olvashatjuk, hogy az mégis létezik, melyet a magyar mint keveréknyelv bizonyít, s a magyarság keverékjellegére a DNS-minták is bizonyítékul szolgálnak.
Na, erre mondják a kabaréban, hogy ez így, ebben a formában nem igaz. Talán hagyjuk is. Hiányolom viszont a német és a lengyel vonalat: sejtésem szerint a magyar nyelvben több a német, mint a török eredetű szó, Szabó István Mihály mikrobiológusnál pedig azt olvastam (A magyar nép eredete. Az uráli népek eurázsiai-amerikai őstörténete. Mundus Magyar Egyetemi Kiadó. Bp. 2004.), hogy a magyarok a lengyelek és az ukránok rokonai…

Október 10-én Ablonczy Bálint jelentkezett A táltosok már a spájzban vannak című írásával. A cikk a püspöki kar körlevelére való reagálással indul, a „nemzeti ezotéria” terjedését tárgyalja, név szerint említi Pörzse Sándort, akinek Pörzsölő című tévéműsora bőven foglalkozik „eltitkolt múltunk”-kal.
Az újmagyar pogánykodás alapjául szolgáló nézeteket a szerző sületlenségeknek nevezi, és idézi Molnár Ádám turkológust, aki szerint „az »igazságot« hirdetők többsége monomániás megszállott. Legtöbbjük olyasmivel hadakozik, amit soha senki nem mondott.” Ablonczy Bálint visszautasítja azt a nézetet is, hogy a 19. században a Habsburg-dinasztia ármánykodása következtében vált kötelezővé a finnugor származás tana. És lássuk csak ezt a mondatot: „Az viszont tény, hogy a magyar nyelv legősibb rétege, szerkezete és szókincse finnugor - a nyelvek származása azonban nem feltétlenül esik egybe egy-egy népesség származásával.”
Csupa helyén való gondolat. Vitatkozni csak a szerző egyetlen állításával kell, ezzel: „Egyre több jel mutat arra, hogy az őstörténeti viták politikai síkra kerülnek át.” Az őstörténeti viták ugyanis a kezdetektől fogva politikai síkon is zajlottak. Már Orczy Lőrinc szláv ügynöknek tartotta a magyar–lapp nyelvrokonságról értekező Sajnovics Jánost. („Tudom, meg örültél az Atyafiságnak,│’S ilyly Nemes Nemzettel való rokonságnak, │Nagy híre volt mindég híres lapponságnak, │Valamint most köztünk a’ jeles tótságnak, ││E népnek lehetnél vala Vezére”)
Ablonczy Bálint név szerint említi és minősíti a Jobbik finnugorellenes felhívásának aláíróit, derék hozzá nem értőknek és feketeöves dilettánsoknak nevezve őket. A cikk végén adattárat találunk, Szubkultúra top 5 – a legnépszerűbb szerzők és Az alternatív történelemmagyarázók öt alapállítása címmel.

Sümegi Noémi október 15-én megjelent, Menekülés az őstörténetbe című írása így kezdődik: „Sosem látott levélözön árasztotta el szerkesztőségünket A táltosok már a spájzban vannak című írásunkra reagálva. A Heti Válasz ezzel olyan területre merészkedett, ahol nehéz észérvekkel szembehelyezkedni az egyre terjedő tanokkal, ám a jelenség társadalom-lélektani mozgatórugóit érdemes számba venni.” Vagyis bátor Ablonczy Bálint és a Heti Válasz kapott szépen a fejére.
Sümegi Noémi az ezotéria iránti igény mozgatórugóit keresi cikkében, de áttekinti hazai fejlődését is, kezdve a rendszerváltás előtti időkben kiadott könyvekkel, népszerű tévé- és rádióműsorokkal. Az őstörténeti eltévelyedésekkel ez a cikk csak egy bekezdésben foglalkozott. A szerző szerint az ezotérikus tanok hívei számára a természettudományok s azon belül különösen az orvostudomány eredményei elfogadhatatlanok, s ezen nézetrendszerben a történelem szintén megkérdőjelezhető tudomány.

Szintén október 15-ei A. B. írása, az Akadémikus vita. Ebben a szerző áttekinti a püspöki kar körlevelére és A táltosok már a spájzban vannak című írására érkezett reakciókat.
Papp Lajos szívsebész és Somogyi István az Arvisura Színházi Társulás vezetője a pogány nézetek védelmében emeltek szót.
A Heti Válaszhoz beérkezett levelek írói viszont az Ablonczy Bálint által bírált nézeteket védelmezik. Ezért a szerző részletesebben kitér a Trefort Ágoston-féle finnugorpárti politikus mondatokra, s ennek kapcsán az alternatív elméletek híveinek hivatkozási módszereire, a nem létező források és intézmények kérdésére.
Az ezotérikus nyelvészek a mai magyar köznyelvet vetítik vissza évezredekkel korábbi időkbe – ezt Ablonczy képtelenségnek nevezi. Az olvasók által a Heti Válasz és a szerző figyelmébe ajánlott Varga Géza, Götz László és Padányi Viktor kapcsán megemlíti, hogy a nevezett szerzők nem veszik figyelembe a nyelvtudomány szabályait. Az Akadémikus vita kijózanító írás.

Ismertetésem elején az őstörténet harcmezején vívott politikai küzdelmekre utaltam. Nos, ez leginkább az interneten zajló vitákban jelenik meg. A Heti Válasz cikkeihez hozzászólók nagyon hamar eljutnak egymás politikai táborának szidalmazásához, az őstörténeti nézetek tárgyalása villámgyorsan átvezet a „Ki mennyit és mit lop?” kérdésköréhez. A vitázó felek egymást nagy kedvvel nevezik az ÁVH (Államvédelmi Hatóság) vagy az NBH (Nemzetbiztonsági Hivatal) ügynökeinek.

A Heti Válasz cikkei a Jobbik felhívása és a katolikus körlevél nyomán születtek meg, közgondolkodásunk alakulását elemzik. Ennek során érintették a magyar őstörténet és a finnugor nyelvrokonság témakörét is. A folyóirat mai számában várható Jelenits István megszólalása (Bálványrombolás, 24. oldal). Kövessük figyelemmel.

5 megjegyzés:

Fejes László írta...

Szerintem fontos lenne szem előtt tartani, hogy a katolikus egyház a saját hite szempontjából ítélte el az újpogányságot: "Sajnos azonban ennek az öntudatra ébredésnek vannak vadhajtásai is. Ezek egyike a különböző vallási elemeket keverő ún. „ősmagyar szinkretizmus“. Ez a jelenség azért is nagyon veszélyes, mert kereszténynek tűnő vallási nyelvezetet használ és könnyen megtévesztheti még a vallásukat gyakorló hívőket is. Ezek közé tartoznak a Jézusról és Szűz Máriáról szóló tudománytalan állítások. Ilyenek pl. a „Jézus, pártus herceg“-elmélet, vagy a táltosok, a sámánok és a pogány ősmagyar vallás egyéb valós vagy vélt elemeinek újraélesztése."

A katolikus egyház itt nem a tudománytalan nézetek, hanem saját konkurenciája ellen küzd. Az újpogánysággal szembeni borzongása alapjában véve nem más, mint amikor azon borzong, hogy a protestánsok nem tisztelik a szenteket -- legfeljebb ahhoz már nhozzászoktak, ill. stratégiai okokból nem emlegetik.

Ellentmondásosnak érzem a "Jézusról és Szűz Máriáról szóló tudománytalan állítások" emlegetését: mintha azon állítások, hogy Szűz Mária szeplőtlenül fogant vagy hogy Jézus feltámadott, tudományos tények, és nem hitbeli kérdések lennének. Az olyan ökörségek, hogy Jézus magyar volt, nem azért elítélendő, mert tudományosan nem igazolt, hanem azért, mert rasszista megfontolásokból ered és rasszista cselekedetek igazolására szolgál. Az ilyen esetektől eltkintve viszont senki nincs felhatalmazva arra, hogy más hitét kritizálja.

Zegernyei írta...

Egyetértek

FunkTazmagora írta...

1:Szerintem a Jobbiknak,hogy ha esetleg hatalomra kerül,kisebb gondja is nagyobb legyen ennél:sokkal fontasabb a gazdaság,a politika és a társadalmi poroblémák rendbetétele.Ezzel a kérdéssel ráérnek majd csak legeslegutolsó sorban foglalkozni.

2:Példának vehetnék Finnországot sok szempontból is.Sőt,már inkább a finneknek kéne szégyenkezniük miattunk...

3:És ha a hunok,sumérok,aztékok,földönkívüliek rokonai vagyunk? Akkor mi van??
Azonnal megoldógnak a problémáink? Nem fognak lopni a politikusok (minden oldalon),javul a gazdaság,megszűnik a bűnözés,visszacsatolják a Trianon előtti területeket,nagyhatalom leszünk???
A japánoknak,koreaiaknak még "halzsíros" rokonaik sincsenek,mégis jobban állnak,mint mi.

4:Van nekünk igazi,több mint 1000 éves történelmünk,nem szorolunk történelemgyártásra (mint a szlovákok,románok).Legyünk arra büszkék!

Ha esetleg egy jobbikus politikus,vagy ideológista ide téved,gondolkozzon el ezen.

FunkTazmagora írta...

Ezt kifelejtettem,pedig ez a legfontosabb:
5:A hazafiság nem nyelvtudományi eredmény függvénye.

Fejes László írta...

Kedves FunkTazmagora!

1. Blogunkon nem politizálunk. A Jobbikot ez a cikk is mindössze azért említi, mert ők nyilatkoztak a minket érintő kérdésekben. Szakszervezeti ügyekkel sem foglalkozunk, de ha a valamelyik vasutas szakszervet nyilatkozatot ad ki finnugor ügyekkel kapcsolatban, azt idézni fogjuk. Ugyanakkor kérlek, hogy egyes pártok választási esélyeivel, ill. esetleges kormányzati szereplés esetén végrehajtandó lépéseikkel kapcsolatban találgatásokba ezen a blogon ne bocsátkozz, mert megjegyzésedet kénytelen leszek kimoderálni. (Természetesen ha egy politikai párt honlapján találsz a finnugor vagy más rokonítással, őstörténettel stb. kapcsolatos nyilatkozatot, állásfoglalást, azt nyugodtan belinkelheted.)

2. Ahhoz képest, hogy nem szorulunk történelemgyártásra, egyesek nagyüzemi szinten foglalkoznak vele.

3. A románokra és a szlovákokra vonatkozó megjegyzésedet utoljára tolerálom. A későbbiek során bármilyen nemzetiségre, etnikumra, vallásra stb. vonatkozó dehonesztáló megjegyzésedet azonnal törölni fogom.