A szettuföldi (Észtország délkeleti része) polifonikus éneklési stílus (leelo) tegnap fölkerült az UNESCO kulturálisörökség-listájára. Észtországban a kihnui (kis sziget az ország szárazföldi részétől délnyugatra) kulturális térség mellett még a dalos- és táncünnepek szerepelnek a jegyzékben, az utóbbi hagyomány nem észt unikum, a lettek és litvánok körében is létezik, általános baltikumi jelenségnek tekinthető.
Szettuföld lakói ortodox vallásúak, hagyományos életmódjuk elsősorban a mezőgazdaságra épül, a beszélők egy része orosz területen él. A szettu nyelvváltozat nyelvi, illetve nyelvjárási státuszának megítélésével kapcsolatban régóta viták folynak. A közösség indentitásának megőrzésében a nyelv(járás) mellett fontos szerepe van az északi észttől bizonyos jegyekben különböző anyagi kutúrának (pl. népviselet), és a különleges éneklési stílusnak is, amely a balti-finn népeknél megtalálható runóéneket (regilaul) ötvözi az Oroszországban is elterjedt polifonikus énekléssel. A szettu térség éneklési hagyományát az ún. leelokórusok viszik előbbre. Ők vállalták át a családoktól a szettu kultúra továbbörökítésének szerepét. (A szettu közösség egyik fontos tagjának, a népdalénekes Hilana Tarkkának az életébe kínál betekintést a Taarka című szettu nyelvű film, amely 2008-ban készült el, és hazánkban is bemutatták. A film előzetese itt megtekintehtő.)
A kulturális örökséggé nyilvánítás eseményéhez számos rendezvény is kapcsolódik. Többek között idén október 9–10. között rendezik meg Värskában az első Leelo-konferenciát. A tudományos szimpóziumon különböző tudományágak szakemberei beszélnek majd erről a különleges éneklési hagyományról, emellett poszterelőadások mutatják be a leelokórusokat, és közös énekléssel a szettu himnuszt is rögzítik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése