A neoklasszicista negyeddel szemben találjuk a Tehetséges Északi Gyerekek Művészeti Központját. Ezt az iskolát eredetileg olyan gyerekeknek építették, akik a kis szibériai népek köréből származnak. Azóta persze még Oroszország európai részéből is jönnek ide tanulni. A helyiek állítása szerint az épületet
finnek tervezték és építették, de ha megszemléljük, erős kétségeink támadnak. Azt mindenesetre leszögezhetjük, hogy egy finn sem lehetne büszke erre az esetlen épületre, mely inkább a panelelemekből mindenáron valami újat kierőltetni próbáló lakótelepépítészetre emlékeztet.
Az épület előtt áll egy rejtélyes szobor, mely bizonyára valamilyen obi-ugor tartalmat kíván kifejezni. A dobot tartó nőalak azonban ebben a kontextusban értelmezhetetlen, mivel a dob nem egyszerű hangszer, hanem a sámán eszköze, nő pedig hozzá sem nyúlhat.
Az épület előtt áll egy másik érdekesség, egy szökőkút is. Ez nem csak hogy emlékeztet egy
faberzsé-tojásra, hanem annak is nevezik. Nem világos, hogy mit keres Hanti-Manszijszkban (hacsak nem azt jelképezi,
hogy Oroszországban megint nem értelmes dolgokra, hanem csillogásra költik a pénzt), ráadásul épp egy olyan épület előtt, melyhez sehogy sem illik. (Kérdés persze, hogy milyen épület elé illene.) Persze, ha meg akarjuk érteni Oroszországot, az csak annak a jele, hogy teljesen félreértettük.
A neoklasszicista negyeddel szemben találjuk a Tehetséges Északi Gyerekek Művészeti Központját. Ezt az iskolát eredetileg olyan gyerekeknek építették, akik a kis szibériai népek köréből származnak. Azóta persze még Oroszország európai részéből is jönnek ide tanulni. A helyiek állítása szerint az épületet finnek tervezték és építették, de ha megszemléljük, erős kétségeink támadnak. Azt mindenesetre leszögezhetjük, hogy egy finn sem lehetne büszke erre az esetlen épületre, mely inkább a panelelemekből mindenáron valami újat kierőltetni próbáló lakótelepépítészetre emlékeztet.
Az épület előtt áll egy rejtélyes szobor, mely bizonyára valamilyen obi-ugor tartalmat kíván kifejezni. A dobot tartó nőalak azonban ebben a kontextusban értelmezhetetlen, mivel a dob nem egyszerű hangszer, hanem a sámán eszköze, nő pedig hozzá sem nyúlhat.
Az épület előtt áll egy másik érdekesség, egy szökőkút is. Ez nem csak hogy emlékeztet egy faberzsé-tojásra, hanem annak is nevezik. Nem világos, hogy mit keres Hanti-Manszijszkban (hacsak nem azt jelképezi, 
hogy Oroszországban megint nem értelmes dolgokra, hanem csillogásra költik a pénzt), ráadásul épp egy olyan épület előtt, melyhez sehogy sem illik. (Kérdés persze, hogy milyen épület elé illene.) Persze, ha meg akarjuk érteni Oroszországot, az csak annak a jele, hogy teljesen félreértettük.
Bejegyzések
8 megjegyzés:
Mikor 1993-ban ott jártam, mutatták az épület makettjét, és mondták, hogy finnek fogják fölépíteni.
Úgy olvastam, hogy voltak és vannak sámánnők kik használhatják a dobot.(Diószegi V.) Honnan az információ ennek ellenkezőjéről?
Kedves Piroska!
Ez egy viszonylag közismert tény, hirtelen nem tudok forrást idézni. Igaz, vannak kivételek, pl. idős asszonyok lehetnek sámánok, de semmiképpen sem fiatal lányok, mint a szobron.
Kedves László!
Igen, abban igazat kell adnom ilyen szép, fiatal sámánnő nem valószinű.
Kedves Piroska!
Ez azért érdekelne. Ha nem ismeri a nőkre vonatkozó tiltást, akkor ezt milyen alapon gondolja? Esetleg ismert tiltást a fiatal vagy a szép emberekre vonatkozóan?
(Mellesleg: egyáltalán nem vagyok róla meggyőződve, hogy hagyományos hanti szemmel egy ilyen testalkatú nő szépnek bizonyulna.)
Kedves László!
Én semmilyen tiltást nem ismerek, bárki lehet sámán ki erre megkapja a hivást. Lehet szép, csúnya nem ez határozza meg. A szobor meg szerintem a művészi szabadság kategoriájába tartozik, Ő ilyennek gondolta.
A megjegyzést értem, de lehetne egy kicsit bővebben. László biztos nagyon jól ismeri a hantikat. Én pedig egyáltalán.
Kedves Piroska!
Nem tartom magam a kérdés szakértőjének, így nem fogom bővebben fejtegetni, csupán remélem, hogy lesz, aki megteszi.
Megjegyzését azonban továbbra sem értem. Ha Ön szerint bárki lehet sámán, és semmilyen korlátozást nem ismer, akkor miért nem tartja valószínűnek, hogy szép és fiatal nő is lehet sámán.
Nem értem a művészi szabadságra vonatkozó megjegyzést sem. Én azt írtam, hogy szobor nincs összhangban az obi-ugor kultúra realitásaival, holott feltehetően ilyesmi volt a művész szándéka. Természetesen a művésznek joga van figyelmen kívül hagyni az etnográfiai hátteret, őt, akár félreértelmezni azt. A befogadónak viszont joga van értetlenkedni, ugye?
Kedves László!
Az , hogy ki lehet sámán , én úgy tudom arra születni kell. Majd kap egy u.n. hivást amit elfogad vagy sem. Ennek állitólag vannak külső jelei. Én azt nem állitom, hogy fiatal, szép nő ne lehessen sámán.
Amennyiben erre az adotságai meg vannak lehet.
Elnézést akkor úgy kérdem, mi az obi-ugor kultúra realitása.
Abban pedig igaza van, hogy annak aki szemlélője egy ilyen alkotásnak
szive joga tetszését nem tetszését nyilvánitania.
Megjegyzés küldése