2009. december 18., péntek

De ki az a Tóth Alfréd?

A világ folyamatosan fejlődik, változik, mi meg csak állunk és nézünk. Annak idején Komoróczy Géza azt írta a Sumer és magyar című könyvében (Bp. 1976.), hogy a sumer–magyarológusok furfangos módon beküldik kézirataikat a Széchényi Könyvtárba, ezáltal biztosítván maguknak a tudományosság látszatát (ti. így hivatkozhatnak arra, hogy művük a könyvtárban megtalálható).
Ma már más időket élünk. Működik és folyamatosan gyarapodik a Magyar Elektronikus Könyvtár a Széchényi Könyvtár Digitális Gyűjtemény Osztályának felügyelete alatt. Tehát finnugristáknak és antifinnugristáknak ide célszerű beküldeni műveinket. Nemcsak a tudomány gyarapodik általuk (vagy nem…), de nézeteink is szélesebb körben terjedhetnek a világháló segítségével.

Nézzük meg, kik és hogyan használják ki ezt a lehetőséget!

A Magyar Elektronikus Könyvtárban a Társadalomtudomány/Nyelvtudomány, kommunikáció kategóriák alatt található a Finnugrisztika. Ha rátaláltunk, 39 tételt böngészhetünk végig. Ezek között rövidebb tanulmányok, de vaskos évkönyvek és gyűjteményes kötetek is találhatók.
A MEK finnugor anyagának gyarapodásáért a debreceni egyetem munkatársai teszik a legtöbbet. Két sorozatuk is elérhető itt: a Folia Uralica Debreceniensia és az Onomastica Uralica. Ez önmagában 20 tétel a 39-ből. Emellett még egyéb finnugor vonatkozású debreceni kiadványok is letölthetők innen, ez újabb 4 tétel.
Találunk szegedi és budapesti kiadványokat is a finnugrisztika témaköréből. Elérhető innen az Uralisztika. Uráli nyelvészet. című digitális tananyag (szerzők: Dolovai Dorottya, Kozmács István, Körtvély Erika, Mészáros Edit, Sipőcz Katalin, Szeverényi Sándor), valamint egy összefoglaló az uráli népek történetéről is (szerzők: Bereczki András, Dobó Attila, Eugen Helimski, Klima László, Mikesy Gábor, Nagy József, Peregi Dóra, Pomozi Péter). Megtalálható még itt Klima László néhány finnugor történeti munkája is.
Bizony ez elég kevés. Ennél sokkal több finnugor vonatkozású anyagot is küldhetnének az egyetemi tanszékekről a Magyar Elektronikus Könyvtárba. Merthogy máshonnan azért küldenek ezt-azt. A bevezetőben emlegetett sumer–magyarológusok, illetve antifinnugristák.

Megtalálható például a Szentkatolnai Bálint Gábor emlékére 2006-ban rendezett konferencia kötete is a MEK Finnugrisztika címszava alá sorolva. E konferencia az előadókat és az előadottakat tekintve különös egyvelege volt tudománynak és műkedvelő okoskodásnak. Elhangzottak értékes és felejthető előadások is. A finnugor nyelvrokonságot cáfolni igyekvő előadók – Angela Marcantonio, Marácz László, Tóth Alfréd – mellett ugyanis előadott Domokos Johanna és Veres Péter is. Talán már bánják.

E konferencia anyagát elektronikus formában a Hollandiában működő Mikes International alapítvány adta ki. A publikációhoz fűzött előszóból megtudhatjuk, hogy ez az alapítvány igen sok egyéb finnugorellenes kiadványt jegyez: egyet Marácz Lászlótól – az ő nevét már ismerjük, és tizenötöt Tóth Alfrédtól. Utóbbi szerző öt műve elérhető a Magyar Elektronikus Könyvtáron keresztül is. A következők:

Tóth Alfréd (Prof. Dr. Alfréd Tóth):

Etymological Dictionary of Hungarian (EDH).

Hungarian, Sumerian and Indo-European. Third Addendum to ’ Etymological Dictionary of Hungarian (EDH)’

Hungarian, Sumerian and Penutian. Second Addendum to ’ Etymological Dictionary of Hungarian (EDH)’

Is the Turanian language family a phantom?

Sumerian, Proto-Uralic, Proto Finno-Ugrian and Hungarian.


E művekbe belepillantva azt látjuk, hogy Tóth Alfréd a hagyományos sumer–magyarológus irányvonal követője. A témakör „klasszikusait” idézi, valamint azokat, akikre eme örökbecsű szerzők hivatkozni szoktak (lásd Etymological Dictionary of Hungarian című művének 4–9. oldalán). Sumer–magyar etimológiáiból semmiféle rendszer nem bontakozik ki. Jelentésükben nem rokonítható szavak állnak egymás mellett hangtani alapvetés nélkül (persze sumer beszélő hiányában a sumer hangokról nem sokat tudunk…). Egyszóval, felejthető.

De ki az a Tóth Alfréd?

Etimológiai szótárának 788. oldaláról ezt is megtudhatjuk: 1965-ben született Sankt-Gallenban (Svájc). Két PhD-vel (matematika – Zürich, filozófia – Stuttgart) és egy MA-val (általános és összehasonlító nyelvészet, finnugrisztika és romanisztika – Zürich) rendelkezik, 2001 óta a tucsoni egyetemen (USA) tanít matematikát.
Hát – nem lehetett túl erős az a finnugrisztika Zürichben… Én egyébként mostanában egy matematikai művön dolgozom. Véleményem szerint 2X2 ugyanis néha 5, de olykor lehet 6 is. Ha kész vagyok, beküldöm a MEK-be. A matematikai művek közé, természetesen.

9 megjegyzés:

bitxəšï írta...

Ez jó volt :)
Belenéztem Frédi valamelyik "művébe", elég vicces. Illene már sumérul is megtanulnia.

Simon Zsolt írta...

Azért megjegyezném, hogy amit Veres a Szentkatolnais kötetben összeírt az ókori keleti nyelvek kapcsán, az egy cseppet sem lóg ki a többi áltudományos írás közül.

Simon Zsolt írta...

Nekem egyébként gyanúsak a Tóth Alfréd által önmagáról megadott címek és információk is. Jelesül: a zürichi egyetem honlapja szerint ott nincs finnugrisztikai képzés. "Általános és összehasonlító nyelvészet" sem, általános van, amely _nem_ foglalkozik összehasonlító nyelvészettel. Indogermanisztika viszont van.

Az arizonai egyetem honlapja szerint nem dolgozik náluk Alfréd Tóth (persze dolgozhatott 2009 előtt). Az interneten keresgélve sehol sem találtam olyan egyetemet, ahol ő állásban levő professzorként szerepelne, s nem csak ő adná magának ezt a címet - ez azért furcsa. Annyi tény, hogy postacímének Tucson van megadva.

Egyszer a PNAS-ban kijött egy cikke a kelta nyelvek csoportosításáról (egy botrány), ahol affiliációjaként a zürichi egyetem Phonogrammarchivja volt megadva. A nevezett intézmény honlapja feltünteti egykori munkatársait, nem szerepel közüttük.

Zegernyei írta...

Köszi a megjegyzéseket, okosodtam belőlük, mivel én Tóth Alfréd sumér ismereteit és Veres Péter ókori keleti nyelvi ismereteit megítélni nem igazán tudom. Tóth Alfréd matematikai munkássága is megismerhető az internetről.

bitxəšï írta...

Ami a sumért illeti, korábban egy másik blogon az egyik kommentelő megemlítette, hogy a magyar -e kérdőszó megvan a sumérban is, és mindezt alátámasztandó, belinkelte Frédi egyik könyvét.
Gyanús volt a dolog, és ahogy jobban megnéztem a sumér példamondatokat, az -e valójában az ergatív eset jele volt....

Alensha írta...

@Zsolt: „a zürichi egyetem honlapja szerint ott nincs finnugrisztikai képzés” – ebből minden rendes sumérista le fogja vonni a következtetést, hogy „biztos azért, mert a finnugrisztika nem tudomány és a zürichiek már belátták ezt” :D

András Záhonyi írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
András Záhonyi írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
András Záhonyi írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a blog adminisztrátora.