Feltételezhető, hogy Jugra szimbólumán az oszlop tetején álló nőalakot értik, és a többi alaknak csupán kísérő szerepet szántak. Az nem világos, hogy Jugrát miért éppen egy pózoló (kéztartás!), merev fiatal nőalak képviselné, de ugye a művészi szabadság... mondhatnánk, ha nem lenne nyilvánvaló, hogy az efféle művek a megrendelő ízlését legalább olyan mértékben tükrözik. Mindenesetre a hölgy feje kb. 12 méteres magasságban lebeg, így a szobor közelében meg is feledkezünk róla, a kísérő szoborcsoportok sokkal inkább magukra vonják a figyelmet.
A szobor lokális jellegét a körbefutó obi-ugor minta biztosítja. Az oszlop tövénél található szoborcsoportok a Jugra felfedezőinek emlékművéhez hasonlóan három szakaszra bontják Jugra történetét, de kissé másképp:
Az első szoborcsoport Jugra meghódítóit ábrázolja úgy, hogy érthetetlen módon egy hanti vezér is közéjük kerül. Persze feltételezhetjük, hogy egy az oroszokkal szövetséges hanti vezérről van szó. (Ilyenek voltak, az egyes hanti fejedelmek orosz nemességet kaptak, hogy aztán száz év múlva, mikor már nem volt rájuk szükség, minden hatalmuktól megfosszák őket.) A művész még egy varkocsot is öntött neki, igaz, az ábrázolás hitelességét némiképpen csökkenti, hogy a hantik mindig két varkocsot hordtak, méghozzá két oldalt. A hátul álló katona feltehetően maga Jermak, Szibéria meghódítója, középen ülő alak bizonyára Nyesztor, az ő krónikájából származnak az alábbi sorok:
A szöveg hevenyészett fordításban: a jugraiak néma emberek és szamojédok laknak tőlük északra. A néma itt azt jelenti, hogy nem tud rendesen (azaz oroszul) beszélni. Természetesen az idézet nem azt illusztrálandó került ide, hogy az oroszok nyelvről való gondolkodása évszázadok óta semmit nem változott, hanem azért, mert ebben a szövegben bukkan fel először a Jugra név.
A szoborcsoport kompozíciója azonban erős „ausztrál” hatást mutat (a szobrot 2005-ben állították fel)....
Igaz, hasonló mintát követ a többi szoborcsoport is.
A második kompozíció Jugra tulajdonba vételét jelképezi, elöl ül a cár (egyesek szerint maga I. Péter), mögötte az egyházat jelképező püspök, a tájat leíró entellektüel, ill. természetesen a katona.
A harmadik korszak természetesen az olaj kora, geológussal és olajmunkásokkal. Mivel ez a kor egyben a jövő is, elmaradhatatlanok az elegánsan és öntudatosan iskolába induló gyerekek (akiknek arca véletlenül sem mutat helyi vonásokat). A művész célja feltehetően az volt, hogy úgy készítsen tipikusan szovjet szobrot, hogy azon semmilyen egyértelműen szovjetként azonosítható elem ne legyen. Hajtsuk meg fejünket, ezt a célját tökéletesen elérte.
Bejegyzések
6 megjegyzés:
A cár mögött jobbra álló tányérsapkás könyvvel a kezében nem maga Lenin?
Ideológiailag persze érdekes a kérdés, de a válasz határozottan nem. Lenin ikonografikus alakjának ugyan szerves része a bajusz és a szakáll, de azok sosem érnek össze, és sosem ábrázolják szemüveggel. Nem tipikus jellemzője a könyv sem (ha mégis, általában írja, esetleg dolgozószobában, munka közben látjuk, de nem a szabadban, utcai ruhában). Teljes alakos ábrázolásoknál sokkal inkább jellemző rá a lendületesség, hajlott testtartás, mint ez a merev, szinte elegáns póz.
http://images.google.hu/images?&q=lenin
Nekem inkább a Miklós cár ábrázolását juttatja eszembe. Orosz tiszt?
Pontos információim nincsenek, találgatni pedig nem szeretnék.
A nekem feltett kérdés alapján (Leninnek miért van ugyanolyan arca, mint Nagy Péternek, csak nem ugyanaz vikt a modell?) én úgy gondolom, ha nem is őket akarták megszoborni, de a városbeliek így azonosították őket.
Hogy Jugra miért nő, miért ennyi idős, és miért így tartja a kezét, számomra nem okoz feldolgozhatatlan problémát. Engem egy Mária szoborra emlékeztet, ami szintén nem nagy logikai ugrás.
"a városbeliek így azonosították őket" -- Mennyire általános ez az azonosítás? (Különben szerintem teljesen valószerűtlen.)
Megjegyzés küldése