Nyelvfüles észt műsor a neten

Az észt nyelv iránt érdeklődőknek, különösen akiknek nyelvi kérdésekre van kihegyezve a fülük, érdemes belehallgatni a Keelekõrv (’Nyelvfül’) című műsor számtalan adásába, amelyet a Vikerraadio archívumában találhatunk.

Bár ezek az ismeretterjesztő adások legtöbbször valamilyen szűkebb téma köré szerveződnek (etimológiai kérdések, jelnyelv, kognitív nyelvészet, gyermeknyelv stb.), általában vagy a bevezetőben, vagy az interjúalanyokkal folytatott beszélgetés során számos más kérdésre is kitérnek a beszélgetőpartnerek. Igen népszerű téma például a kétnyelvűség, részben az Észtországban élő orosz kisebbség (az ország lakosságának mintegy 22%-a), részben az újabb bevándorlók nyelvhasználata miatt. A műsorban minden hónapban egy adást az Észtországban élő különböző nyelvi kisebbségek megismerésének szentelnek.

Akik a nyelvi kérdések iránt annyira nem érdeklődnek, azoknak is érdekesek lehetnek kétnyelvűségről szóló adások, már csak azért is, mivel különleges életutakról lehet hallani például a csuvas-észt kétnyelvűsséggel kapcsolatban. Milyen esélyei vannak a megmaradásra egy önálló államisággal nem rendelkező, ősi területén is kisebbségi helyzetben lévő nyelvnek Észtországban? (A csuvast Oroszországban többek között a Csuvas Köztársaságban beszélik, a nyelv maga a törökségi nyelvek közé tartozik, bár a műsorvezető, Maris Johannes előhozakodik azzal az elmélettel, hogy a csuvas eltörökösödött finnugor nép).

Vannak olyan adások, amelyek kifejezetten kisebb finnugor nyelvekkel és népcsoportokkal foglalkoznak, többek között az inkerikkel és a lívekkel. Ezekben a részekben az adott közösségek egy-egy Észtországban élő képviselőjét szólaltatják meg. A lív esetében anyanyelvi beszélők híján, Mati Hinttel, a lív nyelv lelkes támogatójával folyik a beszélgetés. Az inkeri nyelvről és identitásról szóló adásból szintén sok érdekeset megtudhatunk erről az eredetileg finn nyelvű népcsoportról, amely a 17. században települt a Leningrádi kerületbe; a második világháború során hol Finnországba telepítették őket (1944-ben a németek által megszállt területekről), hol vissza a Szovjetunióba, miután Finnország kiadta őket keleti szomszédjának. A inkerik azonban csak a sztálini korszak után, és csak részben költözhettek vissza eredeti lakóhelyükre, sokan Oroszország más területein vagy például Észtországban telepedtek le. A műsorban egy észtországi inkeri élettörténetét hallgathatjuk meg, aki elmeséli, milyen viszontagságokon ment keresztül a családja.

A műsor egyes adásai nemcsak meghallgathatók, de (legálisan) le is tölthetők a Vikerraadio archívumából.