Ezekről a kérdésekről esik szó a Mali ke suono (Mert) című udmurt nyelvű tévéműsorban. A stúdióban Alekszej Skljajev, az Udmurt dunnye (Udmurt világ) című újság főszerkesztője nyilatkozik, a webkamerán keresztül pedig a magyarul is kitűnően tudó Olga Uraszinova, a Mus (Méh) aktivistacsoport tagja.
2010. február 6., szombat
Az új udmurt szavakról
Az oroszországi finnugor népek körében igen érzékeny kérdésnek számítanak a nyelvújítás kérdései. Ezekbe a nyelvekbe tömegével áramlanak be az orosz szavak, ezek áradatát új szavak alkotásával próbálják lassítani. Egyesek szerint az orosz szavakhoz már hozzászoktak, az új szóalkotások szokatlanok, erőltetettek, ezeket nem érzik sajátjuknak. Mások mindenáron a nyelv régi elemeiből szeretnének új szavakat alkotni. A többség természetesen a két véglet között ingadozik.
Ezekről a kérdésekről esik szó a Mali ke suono (Mert) című udmurt nyelvű tévéműsorban. A stúdióban Alekszej Skljajev, az Udmurt dunnye (Udmurt világ) című újság főszerkesztője nyilatkozik, a webkamerán keresztül pedig a magyarul is kitűnően tudó Olga Uraszinova, a Mus (Méh) aktivistacsoport tagja.
Ezekről a kérdésekről esik szó a Mali ke suono (Mert) című udmurt nyelvű tévéműsorban. A stúdióban Alekszej Skljajev, az Udmurt dunnye (Udmurt világ) című újság főszerkesztője nyilatkozik, a webkamerán keresztül pedig a magyarul is kitűnően tudó Olga Uraszinova, a Mus (Méh) aktivistacsoport tagja.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Bejegyzések
2 megjegyzés:
Érdekes dolog a nyelvújítás. Alapvetően azt gondolná az ember, hogy végül is az idegen szavakkal nincs baj, majd meghonosodik az ami fontos és illeszkedik a nyelvbe (idővel idomulva hozzá) és kikopik vagy lecserélődik az, ami nem, de ennek ellenére nekem alapvetően szimpatikus (ez szubjektív vélemény). Persze a szélsőséges "csak azért is irtsunk ki minden idegen eredetű szót" jellegű túlzás sem jó, de mégis tetszenek azok a nyelvek, ahol még akár napjaink nemzetközi szavaira is létrehoznak saját kifejezést. Mikor Burjátiában a helyi Tudományos Akadémia épületén ott állt az orosz Академия Наук felirat alatt annak burját fordítása (Науканай Академи), akkor az különösen furán hatott, főleg hogy egy rokon nyelvvel (vagy csak nyelvjárással?) odébb Mongóliában ugyanezt egész jól megoldották (šinǰlex uxān "tudomány", igaz az akadémia ott is akademi), s más elterjedt nemzetközi kifejezéseket is ügyesen alakítanak a maguk nyelvére, s nem csak elméleti jelleggel, hanem aktívan használják is, pl. ardčilal "demokrácia" (az ard "nép" szóból), dayāršil "globalizáció" (a dayān "világ" szóból), ard uls "köztársaság" (ard "nép", uls "ország, nép"), utas "telefon" (utas "fonal > drót"), зурагт "televízió" (szó szerint "képes", a зураг "kép" szóból; igaz eredetileg a teljes kifejezés зурагт радио "képes rádió" volt, csak lerövidült), stb. Szóval én sok szerencsét kívánok a nyelvújítás előtt álló nyelveknek és hajrá udmurtok! :)
Oppsz, a köztársasághoz hülyeséget írtam véletlenül: bügd nairamdax uls a köztársaság (a bügd "minden, mindenki" és nairamdax "összhangban, egyetértésben lenni" szavakból). Az ard-dal kiegészítve már népköztársaság lenne. Bocsi :)
Megjegyzés küldése