A finugor.ru interjút készített az egyik szervezővel, Vagyim Styepa filozófussal és aktivistával. Arra a kérdésre, hogy a „Szabad Karjala” azt jelenti-e, hogy függetlenedni kívánnak Oroszországtól, Styepa ironikusan megjegyzi, hogy mindenkinek ez jut az eszébe. Ugyanakkor a céljuk elsősorban az, hogy Oroszország valódi föderációvá váljon, azaz a régiók kapjanak nagyobb függetlenséget, a pénzek ne mindig Moszkván folyjanak keresztül.
Styepa azt is kifogásolja, hogy most ünneplik a Karjalai Köztársaság 90 éves évfordulóját, holott már 1920 előtt létrejött az Uhtai Köztársaság. [Az Uhtai Köztársaság 1919 novemberében jött létre (de már 1918 közepétől formálódott), nevét fővárosáról, Uhtáról kapta – mai neve Kalevala, nem tévesztendő össze a komiföldi Uhta városával. 1920 májusában, a Vörös Hadsereg bevonulásával szűnt meg.] Korábban természetesen antikommunista jellege miatt nem tekintették a Karjalai (A)SZSZK előzményének, de ma már a karjalai államiság története szerves részének illene tartani.
A Szabad Karjala képviselői szerint a karjalai zászlónak a kék alapon fehér csillagokkal a Göncölszekeret (Otava, azaz Nagy Medve) ábrázoló zászlót kell tartani. Ezt 1918-ban fogadták el a Fehér-tenger melletti karjalai területen. A ma használt, zöld mezőben pirossal szegélyezett fekete keresztes zászlót Akseli Gallen-Kallela (főként Kalevala-illusztrációiról ismert) finn képzőművész tervezte két évvel később. (Gallen-Kallela egyébként sosem járt Karjalában.) Styepa szerint ez a skandináv zászlók mellett ugyanolyan tucatzászló, mint amilyenek a szovjet tagköztársaságok zászlajai voltak. Styepa szerint a keresztes zászlót használhatná a karjalai nemzeti mozgalom, tehát az etnikum zászlaja lenne, míg a göncölszekeres zászló a Karjalai Köztársaság szimbóluma.
A mozgalom gazdaságilag elsősorban a függetlenséget tartja szem előtt, azaz hogy a köztársaság területén található forrásokkal elsősorban a köztársaság lakói élhessenek. (Aligha lehet elfeledkezni arról, hogy a balti államok, amíg nem volt reális esélyük a függetlenségre, maguk is gazdasági függetlenséget, szabad kereskedelmi övezet kialakítását tűzték ki célul.) Másodsorban sajátos karjalai brandek, turistacsalogató látványosságok létrehozását szeretnék elérni. Styepa szerint ők készek együttműködni a hatóságokkal, de azok kevéssé hajlamosak foglalkozni ezekkel a kérdésekkel.
1 megjegyzés:
Kicsit OFF lesz, de a csőrösi koma blogon az egyik kommentelő felvetett egy finnugor témájú kérdést, amire ott nem nagyon kapott választ-esetleg Ti tudtok rá valaszolni.
A komment a következő:
"
Most csak egy ujabb olvasmany-felfedezes:
A finn "isäntä" szo emlitesere nem emlekszem egyetlen korabbi irodalmi hivatkozasbol sem, ami a magyar isten szo eredetevel kapcsolatban felmerult.
Csengery Antal: Az altaji nepek osvallasa tekintettel a magyar osvallasra cimu akademiai "felolvasasa"-bol
keszitett 1857-es jegyzet ("A Magyar. Akad. Evkonyvek IX. kot. IV. darabja") , 1970-es utannyomtatasaban (Warren, Ohio) olvastam a kovetkezo mondatot:
"Ukko-t ez okból isäntä-nek, házi gazdának, isä-nek (=ős); atyának, néhol isäinen-nek, atyacskának is hívják."
Megneztem a finn-angol szotarban es ez tenyleg igy van: http://translate.google.com/#fi|en|is%C3%A4nt%C3%A4
Ukko mellesleg égisten-t jelent. Erdekes, a wikipedian is talaltam Ukkorol es az "isäinen (isä, father)"-rol anyagot:
en.wikipedia.org/wiki/Ukko
"He is the most significant god in Finnish and Estonian mythologies.", vagyis a legjelentosebb isten a finn es eszt mitologiaban. Megdobbento a hasonlosag az altaji nepek eg-isten kultuszahoz.
Ugy tunik, a regebbi beszelgeteseinkbol ez teljesen kimaradt. Megdobbento a hasonlosag a magyar isten szoval. Sot, regebben mar beszeltunk rola, hogy az isten szo "is" resze tenyleg az ős-szora utalna.
Elkepeszto. Hogyan sikkadhatott el ez az ertelmezesi lehetoseg abban a sok anyagban, amit szambavettunk korabban? Errol senki nem tudott? Se az irani, se a torokos vonal?
Ti mit szoltok hozza? Szerintem eddig ez a legmeggyozobb etimologiai magyarazat a magyar isten szo eredetere. Dobbenetes. "
Megjegyzés küldése