Augusztus 9.: az őshonos népek napja

1982. augusztus 9-én tartották az ENSZ Emberi Jogok Bizottsága Diszkriminációt Megelőző és Kisebbségvédő Albizottsága Őshonos Népek Munkacsoportjának (United Nations Working Group of Indigenous Populations of the Subcommission on Prevention of Discrimination and Protection of Minorities of the Commission on Human Rights) első ülését. Ennek emlékére tizenkét évvel később, 1984. december 23-án az ENSZ Közgyűlése úgy határozott, hogy a világ őshonos népei nemzetközi évtizedének (1994–2004) idejére augusztus 9-ét a világ őshonos népeinek nemzetközi napjává nyilvánítja (49/214. határozat). 2004. december 20-án pedig a gyűlés úgy határozott, hogy ezt meghosszabbítja a világ őshonos népei második nemzetközi évtizedének (2004–2014) idejére (59/174. határozat).

Hogyan ünneplik a nagy eseményt az oroszországi finnugorok? Nos, a nagy eseményre a sziktivkari Kola kiadó (mely feltehetően nem a népszerű üdítőitalról, hanem a komi 'kunyhó' jelentésű szóról kapta a nevét) megjelentetett egy verseket és elbeszéléseket tartalmazó, Zelnicés folyó c. almanachot. Ebben komi-zürjén, komi-permják, magyar, vepsze, karjalai, mari udmurt, finn és észt nyelven. A szerzők a 2006-os sziktivkari nyári irodalmi egyetem résztvevői. (Az nem világos, hogy az alkotások csupán eredeti nyelven szerepelnek-e, vagy vannak-e fordítások is.) A kötet ötszáz példányban jelent meg (tehát átlagosan 55 példány jut egy-egy népnek – természetesen szigorúan csak azoknak, akik részt vettek a projektben). A bemutató résztvevői megtekinthettek egy, az uráli népek életéről szóló fényképkiállítást is.

Karélia hivatalos weboldala szerint a köztársaságban nagy figyelmet szentelnek az őshonos karjalai, vepsze és finn nép fejlődésére és problémáik megoldására. E népek nyelveit használják az oktatásban, kultúrában, a médiában és az adminisztrációban.

Megünneplik az őshonos népek napját a Tajmír-félszigeten is. Amíg nyolcadikán az őshonos népek képveselői kerekasztal-megbeszéléseket tartottak, az egyszerű emberek a dugyinkai kórház „nyitott napjain” vehettek részt felülvizsgálaton. Az ünnep napján pedig a Tajmíri Helyrajzi Múzeumban tartanak koncerttel, fényképkiállítással és nemzetiségi ételekkel tarkított fesztivált.

Úgy tűnik, a Jamal-félszigeten csak az elért eredmények felsorolásával ünneplik meg a nagy eseményt. A hír szerint az autonóm körzet vezetése összehangolt munkájának köszönhetően az őshonos népek rengeteg problémáját sikerült megoldani, és ez lehetővé tette, hogy a szóban forgó népek megőrizzék kultúrájukat, nyelvüket, hagyományaikat.

Megemlékezik az őshonos népek napjáról a vezető orosz hírügynökség, az interfax is. Mondanivalójuk középpontjában az áll, hogy a világ leg„demokratikusabb” országában (idézőjel tőlük), az Amerikai Egyesült Államokban az őslakosok ma is rezervátumokban és szegénységben élnek.

Nem feledkezhetünk el azonban arról sem, hogy Oroszország (az orosz flotta első nagy győzelmének emlékezetére) holnap ünnepli Oroszország hadi dicsőségének ünnepét is. Ez az 1717-es hanko-i csatáról emlékezik meg, ahol az oroszok győzelmet arattak a svéd flotta felett. (Valójában augusztus 7-én.) Pillanatnyilag úgy tűnik, hogy Oroszország a két ünnepet összekapcsolja, és hadi dicsőségével aktívan védi az őshonos oszétokat a még őshonosabb grúzok ellen, és ekközben saját, kevéssé őshonos stratégiai céljait is szolgálja.

Minden kedves olvasónknak kellemes, őshonos népekben gazdag ünnepet kívánunk!