Rosztov Moszkvától északkeletre található, a Jaroszlavlba vezető vasúti fővonal mentén. Az expressz kb. három óra alatt teljesíti a bő 200 km-nyi távolságot.
Mintha repülőjegy lenne:
Az utazás annyiban is hasonlít a repülőúthoz, hogy elinduláskor az emberek rögtön olvasni vagy aludni kezdenek, a látnivalók iránt semmi érdeklődést nem mutatva. Persze nehéz is dupla függönyön át, netán a hármas ülés középső helyéről az útiránynak háttal ülve bármit is észlelni a tájból.
A hajdan modern, mára igencsak megkopott rosztovi vasútállomás fennen hirdeti a viking hajósok emlékét (lásd az oszlop tetején):
Rosztov viszonylag távol fekszik az óorosz állam első központjaitól, Novgorodtól és Kijevtől. A vikingek kereskedelmi útvonaluk egyik közbenső állomásaként használták, ezért a város korai alapítása. Az orosz betelepülők azonban nem Novgorod, hanem Kijev felől érkeztek, őket ugyanis a jó termőföld vonzotta.
A jó rosztovi föld:
A jól termő területek megszerzése érdekében a betelepülők erőszakkal léptek föl a merja őslakossággal szemben. Erre régészeti adatokból következtetett A. Je. Leontyjev (Merja. In: Finno-ugri Povolzsja i Priuralja v szrednyije veka. Izsevszk, 1999. 18–66.). A merják területén a 10. század végén alakulhatott ki a Kijevtől függő Rosztovi Fejedelemség. Ez nem ment áldozatok nélkül. 1024 körül Bölcs Jaroszláv kijevi fejedelem levert egy felkelést Szuzdálban, és „rendelkezett arról a földről”. „Az a föld” a Rosztovi Fejedelemség lehetett (Szuzdal része volt a fejedelemségnek). A felkelők minden bizonnyal a merja őslakók voltak, és nem a frissen érkezett oroszok. Nekik ugyanis feltehetőleg nem volt különösebb okuk a lázadásra, mivel különböző előjogokat élvezhettek, amelyekkel a betelepülésre ösztönözték őket. A rosztovi föld termőképessége, a nagyarányú orosz bevándorlás azt eredményezte, hogy a merják a 16. századra beolvadtak az oroszokba.
Moszkva felemelkedése után Rosztov veszített jelentőségéből, de megmaradt püspöki székhelynek. A világörökség részét képező rosztovi Kreml a püspök rezidenciájaként épült.
A város politikai szerepének elvesztése után is jelentős vásárokat tartott. A tó partján elhelyezkedő Kreml épületegyüttesét bulvárszerűen, kettős félkörben veszik körül a kereskedők házai:
A nagy múltú város napjainkban szegény és elhagyatott:
A Rosztovi-tó mai neve Nyero-tó. Hajókázzunk egyet!
Beszállás:
Útközben az idegenvezető kislány elmondja, hogy Rosztov ősi finnugor föld. A turisták meglepődve kérdezik, hogy miféle népek laktak erre? Én is kíváncsian várom a választ, amely hibátlan: elhangzik a merják neve, és pontosak a hivatkozások is a krónika megfelelő bejegyzéseire.
Búcsúzóul néhány kép a Rosztovi (Nyero)-tóról, ahol „a merják … vannak”, illetve voltak egykoron:
A Megváltó-Jákob kolostor a hajóból:
Kilátás a tóra, a háttérben a madarak szigete:
A Kreml látképe a tó felől:
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése