A balti élőlánc

1939. augusztus 23-án írta alá a náci Németország és a Szovjetunió a Molotov–Ribbentrop-paktumot, mely a két ország közti területet érdekszférákra osztotta fel. A három balti állam a szovjet érdekszférába került. A Szovjetunió ezeket az államokat először arra kényszerítette, hogy területükön katonai bázisokat hozzon létre, majd az ott állomásozó katonák segítségével puccsot robbantott ki. A három állam élére bábkormányok kerültek, melyek hamarosan kérték országuk felvételét a Szovjetunióba. Nem sokkal ezután mindhárom államból tízereket deportáltak Szibériába. Nem csoda, ha a bevonuló német csapatokat ezen a területen először felszabadítókként üdvözölték, és azt várták, hogy a németek helyreállítják a függetlenséget. Nem így történt. Később mindhárom balti nemzet tagjai harcoltak mind a németek, mind a szovjetek mellett, ki melyik felet tartotta kevésbé rossznak. Az újból bevonuló szovjetek ellen még évekig folyt a partizánháború, egyre kevesebb sikerrel.

A nyolcvanas években a három balti állam egyre inkább hangoztatni kezdte függetlenségi törekvéseit. A Szovjetunióból való kiválásról kezdetben maguk sem mertek álmodni,
csupán egy önálló gazdasági térséget szerettek volna alkotni. Mivel azonban ezt nem kapták meg, a Szovjetunió pedig egyre gyengült, a valódi függetlenség elérése lett a cél.

A paktum 50 éves évfordulóján, 1989. augusztus 23-án hatalmas demonstrációt szerveztek, élőlánccal kötötték össze a három balti fővárost, Tallinnt, Rigát és Vilniust. Aligha túlzás azt állítani, hogy a 20. század történetének egyik legmagasztosabb pillanata volt ez.




A demonstráció indulójának szövege (sajnos a videóról hiányzik a kezdő, lett nyelvű strófa; először a litván, majd az észt változatot hallhatjuk):

Trīs māsas jūras malā stāv,
Tās nespēks un nogurums māc.
Tur bradāta zeme un dvēseles,
Trīs tautu gods un prāts.
Bet torņos jau likteņa zvani skan,
Un jūra bangoties sāk.
Trīs māsas no miega modušās,
Par sevi pastāvēt nāk.
Atmostas Baltija, atmostas Baltija, Lietuva, Latvija, Igaunija!

Három nővér áll a tenger partján,
Gyengeség és fáradtság gyötri őket.
Átgázolt földek és lelkek,
Három nép becsülete és értelme.
De a végzet tornyaiban hangosan harangoznak
És a tenger hullámzani kezd.
Három nővér felkel álmából,
Jön, hogy kiálljon magáért.
A Baltikum ébred, a Baltikum ébred, Litvánia, Lettország, Észtország!

Prie jūros miega sesės trys
Jas slegia pančiai, neviltis
Klajoja lyg elgeta pajūriu
Dvasia tautų garbės
Bet varpas likimo nuaidi vėl
Ir jūra šiaušia bangas
Trys sesės iš miego kyla jau
Apginti savo garbės.
Bunda jau Baltija, bunda jau Baltija, Lietuva, Latvija, Estija!

Három nővér alszik a tengerben
Megkötözve, elkeseredve
Koldusként vándorolva a tengerparton
A nemzetek becsületének lelkei
De a végzet harangja újra felzúg
És a tenger felborzolja hullámait
Három nővér felkel az álmából
Hogy megvédje becsületét.
A Baltikum ébred, a Baltikum ébred, Litvánia, Lettország, Észtország!

Kolm õde mere palged ees,
neid uinutas lainete laul.
Kolm rahvast siin sajandeid
heideldes tõid ohvriks muistse au.
Kui tornides juba lööb kella hääl,
merd haarab vabaduspüüd.
Et saatust ja elu kaitseda,
kolm õde virguvad nüüd.
Ärgake Baltimaad, ärgake Baltimaad, Leedumaa, Lätimaa, Eestimaa!

Három nővér a tenger arca előtt,
elálmosította őket a hullámok dala.
Három évszázadokon át itt küzdő nemzet
feláldozta az ősi dicsőséget.
Amikor a harang kong a tornyokban,
a tengert elragadja a szabadságvágy.
Védein sorsot és életet,
három nővér most felkel.
Ébredjetek balti államok, ébredjetek balti államok, Litvánia, Lettország, Észtország!

A három balti állam végül három évvel később, 1991. augusztusában kikiáltotta függetlenségét. Sikeres politikai és gazdasági reformokat hajtottak végre, beléptek a NATO-ba, 2004-ben pedig (Magyarországgal egy időben) az Európai Unió tagjaivá váltak.

Az oroszországi történelemkönyvekben a mai napig az áll, hogy a három balti állam önként csatlakozott a Szovjetunióhoz.