Hírcsokor a finugor.ru-ról

Hét finnugor nép nemzetiségi óvodai programjainak szerzői gyűltek össze egy szeminárumon október 27. és 30. között Sziktivkarban, hogy az anyanyelvi nevelés hatákonyabbá tételéről tanácskozzanak. A résztvevők értesülhettek a marik, karjalaiak és vepszék között bevezetett innovatív módszerekről és a Mordvinföldi óvodák ún. nemzetiségi-regionális programjáról, tanácskoztak a módszertani kiadványok készítéséről és megformálásáról is. A szemináriumhoz kapcsolódó kiállításon módszertani segédkönyveket, ill. a Táncoljunk finnugorul című audiovizuális programot mutatják be.

A szeminárium résztvevői hangsúlyozták az óvodai oktatás fontosságát a nevelésben: ez a korszak meghatározó a nemzetiségi öntudat, az anyanyelvhez való viszony kialakulásában. A közelmúltban Komiföldön 31 módszertani csomagot adtak ki, ebből öt az óvodai oktatáshoz kapcsolódik. Jevgenyij Rozskin, a komi nemzetiségi politikai miniszter úgy látja, komolyváltozásokra van szükség a nemzetiségi oktatás terén.

Különösen jelentős szerepet szánnak az ún. „nyelvi fészkek”-nek. A cikk állítása szerint módszert Finnországban, az inari számik között használták először. (Valójában Új-Zélandon, a maorik között, a finnek tőlük vették az ötletet.) A módszer lényege, hogy a gyerekeket az óvodában a veszélyeztetett nyelvet még jól beszélő pedagógusokra bízzák, akik kizárólag vagy túlnyomóan az adott nyelven kommunikálva ismertetik meg a gyerekeket nyelvükkel és kultúrájukkal.

Antonyina Komarova Udmurtföldről arra hívta fel a figyelmet, hogy az oktatási rendszerben a gyerekektől elvárják, hogy jól tudjanak oroszul, de azt már nem, hogy jól tudjanak a nyemzetiségi nyelven (anyanyelvükön). Miközben folymatos a panasz, hogy a falusi gyerekek nem beszélnek jól oroszul, senki nem foglalkozik az anyanyelvi nevelésükkel.

Szergej Gabov, a Komi vojtir (Komi nép) mozgalomvégrehajtó bizottságának elnöke ezzel szemben azt hangsúlyozta, hogy az anyanyelv továbbörökítéséért elsősorban a szülők a felelősek: ha ők maguk nem használják anyanyelvüket, az oktatási rendszer nem sokat tehet.


(Forrás, forrás)


Mint arról már beszámoltunk, a Komi vojtir éves konferenciáján a delegáltak javaslatot dolgoztak ki Sziktivkar képének „komisítására”. Ezúttal konkrétabb javaslatról is értesülhetünk. Ezek szerint a konferencia javasolta a sziktivkari önkormányzatnak, hogy a megállók nevét, ill. a megállókban az autóbuszok útvonalát mindkét államnyelven tüntessék fel. Hasonlóképpen javasolták, hogy helyezzenek el komi nyelvű tájékoztató feliratokat a pályaudvarokon és a repülőtéren is. Javasolták továbbá megállapotás megkötését a Sziktivkar-vonatot működtető céggel, hogy a vonaton használják a komi nyelvet és alakítsanak ki „nemzeti stílust”. Indítványozták, hogy a városba bevezető utak mentén elhelyezett, ill. az emlékműveke látható feliratok is legyenek kétnyelvűek, továbbá hogy a Sziktivkar nagyobb terein felállított óriásképernyőkön mutassanak be komi nyelvű szpotokat is. Ezen kívül tervezik egy skanzen építését is: e tervet az önkormányzat is támogatja.

(Forrás)

Udmurtia fővárosában, Izsevszkben is egyre több udmurt nyelvű felirat jelenik meg a hivatalokon, boltokon, megállókban. (Lásd erről korábbi posztunkat!) A városi önkormányzat igérete szerint nemsokára megjelennek a kétnyelvű utcatáblák is. Hiányzik azonban az egységes szabályozás: működik ugyan a terminológiai és helyesírási bizottság, de ez csak a nekik elküldött feliratokat fordítja. A bizottság előre meghatározott elvbek szerint dolgozik: ha az eredeti kifejezés idegen szó az oroszban (pl. бистро 'bisztró'), akkor a szót megtartja, nem keres neki udmurt megfelelőt. Ha azonban a szónak van udmurt megfelelője , akkor azt használják, pl. orosz остановка: udmurt дугдылонни 'megálló'. Ez a szó az északi nyelvjárásokból származik, de lassanként a déliek is hozzászoknak.

(Nem nehéz észrevenni, hogy ezek az elvek nem egészen tiszták: mi van, ha az oroszban valami idegen szó, de van udmurt megfelelője, vagy ha az oroszban nem idegen szó, de nincs udmurt megfelelője? Az előbbire talán kevés példa akad, de az utóbbira bőven van: pl. az orosz холодильник 'hűtőgép' szó belső keletkezésű (a 'hideg') szóból: udmurt megfelelője azonban nincs: pontosabban az erre alkotott йö кана (szó szerint 'jégszekrény') szót senki nem használja.)

(Forrás)

Hibás felirat egy izsevszki újságosbódén
(журналъёс helyett журнальёс)
(Fejes László felvétele)