Hány uráli nép van? 7. A komik (zürjének, permjákok, jazvaiak, izsmaiak)

A sorozat legutóbbi részeiben azt láthattuk, hogy az erzák és a moksák, bár külön népnek tartják magukat és nyelveikben nincs is magukra egy népként utaló elnevezés, közös köztársaságot kaptak. A mariknál a nyelvi eltérések, sőt, a különböző irodalmi nyelvek használata ellenére is egy népnek tartják magukat. Az udmurtoknál pedig csak a legutóbbi időben merült fel, hogy önálló beszermán népről beszéljenek, de a beszermán mozgalom nem túl erős. A komik esetében azonban lényegében a 20. század folyamán sikerült politikai-adminisztratív eszközökkel egy népet kettéválasztani.

A komi-zürjének és a komi-permjákok

Néhány évszázaddal ezelőtt a komik a mai Komi Köztársaság déli részét és a mai Permi Kraj csaknem egészét lakták. (A Permi Krajt 2005-ben hozták létre a korábbi Permi Területből és a Komi-Permják Autonóm Körzetből – amely viszont a kilencvenes évekig a Permi Terület része volt. Itt kell megjegyeznünk, hogy a magyar wikipédia az orosz kraj közigazgatási terminust következetesen, de tévesen határterületnek fordítja. Ez nyilvánvaló képtelenség a Permi Kraj esetében, hiszen ez az ország közepén helyezkedik el. Sajnos valóban nehéz pontos megfelelőt találni, de ez az egyik lehető legrosszabb megoldás.) A terület fokozatosan került orosz uralom alá. Az északi területek az Arhangelszki (ill. később a Vologdai), a déliek a Permi Kormányzósághoz kerültek. Bár saját nyelvükön mindannyian kominak hívták magukat, oroszul az északiakat zürjéneknek, a délieket permjákoknak (tkp. permieknek) nevezték. A két különböző elnevezés azonban inkább területi változat volt, nem arról volt szó, hogy a két népet tudatosan megkülönböztették.

Az igazi szakadás csak a forradalom után történt meg. Igaz, a komik különböző csoportjai között nem volt erős kapcsolat, de nem húzódott élesebb határ a délkeleti zürjének és az északi permjákok között, mint bármelyik más komi csoport között. A valamikori Permi Kormányzósághoz tartozó, komik által lakott területet mégsem csatolták az 1921-ben létrejött Komi (Zürjén) Autonóm Területhez, hanem számukra 1925-ben nemzetiségi körzetet hoztak létre az Uráli, ennek három részre osztása után a Szverdlovszki, majd ennek kettéválasztása után a Permi Területen belül. (Eddigre a permjákok korábbi területük töredékére szorultak vissza.) Lényegében ettől kezdve beszélhetünk két népről, ettől kezdve kezdik magukat egymástól tudatosan megkülönböztetni.

Elnevezésük terén azonban ma is némi zürzavar uralkodik. A komi népnevet mindkét csoport használja magára és a másikra is, a permjákok a permják elnevezést magukra ma már komiul beszélve is. Ugyanakkor szűkebb értelemben inkább csak a komi-zürjénekre használjuk: például a hivatalos orosz nyelvhasználatban a permjákokat nem nevezik egyszerűen kominak, csak permjáknak vagy komi-permjáknak. A zürjén elnevezést viszont a korábbi nyugati (ide értve a magyart is) finnugrisztika széles értelemben, mindkét népcsoportra értve használta. Az utóbbi időben azonban már inkább csak a komi-zürjénekkel kapcsolatban használatos. A permják elnevezéssel más problémák vannak. Ezt ugyan sosem használják a zürjénekkel kapcsolatban, de oroszul használható Perm város (esetleg a Permi Terület/Kraj) lakóival kapcsolatban is. Magyarul ez utóbbi esetben inkább a permi elnevezés használandó, de ez is többértelmű: permi nyelveknek a finnugor nyelvek egy alcsoportját, a komit és az udmurtot nevezzük, permi népeknek pedig a beszélőiket.

Mivel a Komi-Permják Autonóm Körzet gazdaságilag igen elmaradott terület, a kétezres évek elején felmerült, hogy ismét a Permi Területhez csatolják, amit népszavazáson jóvá is hagytak: így jött létre a Permi Kraj. Ez a történet egy külön posztot igényelne, ebben az esetben csak azt jegyezzük meg, hogy fel sem merült, hogy a körzetet a Komi Köztársasághoz csatolják. Ez egyébként azért sem lett volna könnyű, mert a Komi Köztársaság és a Komi-Permják Autonóm Körzet között gyakorlatilag nincsenek infrastrukturális kapcsolatok: nincs sem út, sem vasút. Sőt, nincs ilyen kapcsolat a Komi Köztársaság és a Permi Terület/Kraj között sem. Sziktivkarból Kudimkarba csak Kirovon keresztül lehet utazni. Mindenesetre az a tény, hogy a permjákok egyáltalán nem próbálták meg kihasználni a lehetőséget, hogy a Komi Köztársasághoz csatlakozzanak, jól mutatja, mennyire nem érzik magukat egy népnek a zürjénekkel.

A jazvai komik

A jazvai komik a valamikori Permi Területen, a Komi-Permják Autonóm Körzeten kívül, annak határától kb. 100 km-re keletre, Krasnoviserszk városa környékén, a Jazva folyó mentén élnek.
Komiul kominak, oroszul permjáknak nevezik magukat, ezért egyes (főleg permják) kutatók a komi-permjákok egy csoportjaként tartják számon őket. Valójában nyelvük jelentősen eltér mind a zürjén, mind a permják nyelvjárásoktól, így célszerűbb egy önálló komi nyelvjárásról beszélni. (Sőt, míg a zürjén és a permják között nehéz nyelvi alapon meghúzni a határt, a jazvainak nincsenek más nyelvjárásokhoz közelítő változatai.) Az adatok szerint az ötvenes években alig háromezren beszélhettek jazvaiul, és ők is meglehetősen eloroszosodtak. Éppen ezért a szakemberek joggal következtettek arra, hogy ez a nyelvjárás kihalt. Ám a kilencvenes években kiderült, hogy még mindig kb. kétezren beszélik – sajnos azonban a gyerekek egyre kevesebben. Éppen ezért fontos, hogy 2003-ban ábécéskönyv jelent meg, mely az anyanyelvi oktatás alapjait biztosítja. (Jazvai irodalmi nyelv nincs, a helyesírást pedig lényegében ez az egy könyv jelenti.) Ettől függetlenül kérdéses, hogy meddig lesznek még ennek a változatnak beszélői.

Az izsmaiak

Az izsmaiak a komi-zürjének egy csoportja. A köztársaság északi részén az Izsma (komiul Izsva) folyó mellett élnek, de egyes csoportjaik a köztársaságtól északra, az Uráltól keletre, ill. a Kola-félszigeten is megtalálhatóak. A 16. század környékén vándoroltak északra, kihasználták a szibériai kereskedelmi utakat, ezzel jelentős haszonra tettek szert, viszonylag jó módban éltek. Elsajátították a nyenyecektől a réntartás fortélyait, a 18. században szinte ipari méretűvé fejlesztették a réntartást. Nyelvüket és kultúrájukat erős nyenyec hatás érte, különböznek a többi komitól.

Az izsmai komik szervezete, az Izsvatasz újabban azon igyekszik, hogy az izsmaiakat őshonos kis néppé (oroszul коренной малочисленный народ) nyilvánítsák. Az ilyen státuszt élvező népek tagjainak Oroszországban nem kell fizetniük az erdők és vizek használatáért, és területükön tilos ipari tevékenységet folytatni. Jelenleg az izsmaiak nem élvezik ezeket az előnyöke, míg hasonló életmódot folytató nyenyec vagy hanti szomszédaik igen. Az izsvaiak tehát nem elsősorban azért kívánnak önálló néppé válni, mert nem érzik magukat kominak, hanem azért, hogy azokat a jogokat, melyekkel a 20. század elején még rendelkeztek, és amelyekkel szomszédaik még most is rendelkeznek, visszanyerjék.