Február 21: Az anyanyelv napja

Amikor az 1940-es évek végén a britek lemondtak Indiáról, a valamikori gyarmat két részre szakadt: külön államot hoztak létre a hinduk (ennek neve továbbra is India maradt) és a muzulmánok (ennek neve Pakisztán lett). Csakhogy a muzulmánok a gyarmati India két távoli, északkeleti és északnyugati területén voltak többségben. A két terület között körülbelül kétezer kilométer húzódott. Az új állam központja a nagyobbik, keleti területre került, ahol az urdu volt a legtöbbek által beszélt nyelv, így ezt tették meg hivatalossá. A keleti területeken azonban a bengálit beszélték. (Bár a két nyelv rokon, jelentős különbségek vannak közöttük.) A bengáliak fellázadtak, hogy anyanyelvüket is hivatalos nyelvvé emeljék. 1952 február 21-én a rendőrség néhány tiltakozót lelőtt. Végül a mozgalom győzött, és 1956-ban a bengáli is hivatalos nyelvvé vált. 1971-ben azonban Kelet-Pakisztán önálló állammá vált Banglades néven. Február 21-e Bangladesben a mai napig állami ünnep, a nyelvi mozgalom napja.

De mi köze ennek a finnugorokhoz és szamojédokhoz? Az, hogy Banglades kezdeményezésére az ENSZ 2000-ben elfogadta, hogy február 21. legyen az anyanyelv nemzetközi napja. Most tehát be kellene számolni arról, hogy milyen remek programokat találhatunk szerte a finnugoroknál e nagyszerű ünnep alkalmából. Sajnos azonban beszámolni, úgy tűnik, nincs miről...

A finugor.ru egyedül az udmurtoknál számol be a naphoz kötődő eseményről: Nagyezsda Utkina popénekesnő szervezésében írók, költők és egyéb kultúrmunkások tartanak „különórá”-kat az izsevszki nemzetiségi gimnáziumban: a programon kb. 200 gyerek vesz részt.

Ugyan nem az anyanyelv napjához, hanem a komi nyelv évéhez kötődik a Komi Köztársaság Nemzeti Könyvtára által szervezett, „Beszéljen komiul!” című verseny. Ezen némiképpen paradox módon komi nyelvtudás nélkül is részt lehet venni, elég áttannulmányozni a kiállított szakirodalmat. Sajnos a kérdések jellegéről nincs információnk.