A következő videó hanganyagának forrását viszont pontosan ismerjük, a képek forrása azonban itt is ismeretlen.
A következő videó egy tipikus oroszországi jelenséget illusztrál. A helyi őshonos népek kultúráját gyakran próbálják úgy népszerűsíteni, hogy dobgéppel némi „modern ritmust” kevernek az eredeti hangfelvételek alá. Az alábbi dal az előbbiekkel szemben manysi.
Persze nem biztos, hogy ez a megfelelő út a modern hangzás felé. Az obi-ugor doromb hangja ugyanis eleve könnyen összetéveszthető egy elektronikus effekttel.
Találhatunk még egy ígéretes filmelőzetest is egy, a hantikról szóló dokumentumfilmből.
Bejegyzések
14 megjegyzés:
Ezek a videók kiválóak! A doromb zseniális, a számnevek meg pláne :-)
Üdvözlet!
Szeretném segítségét kérni, a hiteles mansy hitvilággal kapcsolatban. Gondolok könyvre, kutatóra.
Előre is köszönöm.
Kedves Piroska!
Ha a manysi hitvilágra gondol:
Vértes Edit: Szibériai nyelvrokonaink hitvilága, Bp., Tankönyvkiadó, 1990.
Napolskikh Vladimir -- Siikala Anna-Leena -- Hoppál Mihály: Mansi Mythology
Eredeti népköltészeti szövegek magyarul:
Medveének. A keleti finnugor népek irodalmának kistükre, szerk. Domokos Péter, Bp., Európa, 1975
Finnugor-szamojéd (uráli) regék és mondák I., szerk. Domokos Péter, Bp., Móra, 1984
Nagy Katalin: „Hét határon hallik húros daru hangja”, Bp., Faunus, 1994
A tejút fiai. Tanulmányok a finnugor népek hitvilágáról, szerk. Hoppál Mihály, Bp., Európa, 1980
Hú-Péri-Hú öreg. Vogul és osztják teremtésénekek, sorsénekek és medveénekek, ford. Bella István, Bp., Littera Nova, 1996.
Leszállt a medve az égből. Vogul népköltészet, szerk. Kálmán Béla, Bp., Európa, 1980.
Asszony unokája. Vogul népmesék, szerk. Gulya János, Bp., Európa, 1959. (Népek meséi)
Munkácsi Bernát: Vogul népköltési gyűjtemény I-IV. Bp., 1892. 1910. 1893. 1896.
Hirtelen ennyit tudtam összeszedni...
Kedves László!
Köszönöm és remélem sikerül a könyvtár segítségével némelyiket elolvasni.
Finnugor-szamojéd (uráli) regék és mondák I., szerk. Domokos Péter, Bp., Móra, 1984
Ez éppen most van nálam, sajnos ebben az a megjegyzés is van, hogy már sokban eltér némelyik az eredeti szövegtől.
Kedves Piroska!
Hol találja azt a szöveget, hogy "sokban eltér némelyik az eredeti szövegtől"? (Az első kötetben nincsenek is obi-ugorok.) Milyen tekintetben tér el? Tulajdonképpen mire lenne szüksége?
Kedves László!
A II. kötetben olvastam. "A publikációkból ismert vogul mesék nem is sajátjai az eredeti vogul népköltésnek. A Munkácsi által gyűjtött vogul mesék szinte kivétel nélkül új keletű orosz átvételek, amiként erre a kitűnő magyar folklorista, Honti János is rámutatott."10.o.
Természetesen nem gondolom, hogy mind mai keletű lenne, de bizonyára hatottak rájuk az évek.
Ami konkrétan érdekelne az a mansy regevilágból a teremtés és a Tórem hitvilág. Amennyiben erre lenne olyan ami nem általánosságban szól. Mivel csak most ismerkedem vele így a részletesebb írások érdekelnének.)Kaltes asszony, Joli Tórem, esetleg a csillagokkal kapcsolatos regék. Talán furcsának fog hangzani, de olvastam az Arvisurákat és annak alapján próbálok eligazodni ebben a világban.
Előre is köszönöm a segítségét
Kedves Piroska!
1. Ismét nyomatékosítanám, hogy manysi, és nem mansy.
2. Mi lenne a folklórban "eredeti"? A különböző kultúrák mindig hatottak egymásra. Ebből következik, hogy semelyik nép kultúrájának semelyik vonása nem tisztán sajátja. Persze van, ami inkább itt, inkább ott jellemző. Nincs arra garancia, hogy az adott kultúrák általunk legrégebbinek felismert elemeit korábban nem mástól vették. Ilyen értelemben tehát "tiszta" dolgokat keresni értelmetlen.
3. Az Arvisurákat el lehet felejteni, ha valami eredetire válik. Ha egy manysi elmeséli saját szavaival a Lost történetét, abban már jóval több lesz a manysi kultúra, hitvilág stb. (ti. az elbeszélő átszűri a történetet a saját világképén), mint az Arvisurákban, amit olyan ember állított össze, aki soha nem állt kapcsolatban ezzel a kultúrával.
Kedves László!
Először is köszönöm a kiigazítást a manysi elírásom miatt.
Abban tökéletesen igaza van és ezt én is elismerem, hogy "eredeti" ami abszolút mindentől/ mindenkitől mentes nehezen lenne található, hisz
mindenki "csavar" a mondani valón. Éppen ezért szerettem volna az "eredetihez" közelebbit megismerni, hogy mennyire elfogadható az ami az Arvisurákban a manysik regéivel kapcsolatban lett leírva.
Nem tudom ismeri-e? Ha igen és nem esik túl nagy fáradságába kérdeznék egy pár dolgot.
Az ajánlott irodalmat azért komolyan veszem és az elérhetőeket igyekszem elolvasni.
Köszönöm a segítségét
Kedves László!
Szeretném ha segíteni tudna, olvastam, hogy a Komi Köztársaság területén vannak az u.n. manysi bálványkövek. Lehet azt tudni, miért is manysi köveknek nevezik őket?
Kedves Piroska!
Melyik könyvben olvasott a manysi bálványkövekről? Információja segítene a válaszban.
Üdvözlet!
A kövekről nem könyvben olvastam.
http://www.posztinfo.hu/hir.php?id=3939
később pedig orosz nyelven találtam írásokat, de az már számomra nem volt "érthető".
http://www.panoramio.com/photo/21417246
http://www.mountain.ru/photo/2001/istoki_Pechory/alb.shtml
Köszönöm előre is a segítségét.
Szép napot Piroska
Kedves Piroska!
Az első orosz krónika (Régmúlt idők krónikája) már arról tudósít az 1096. évnél, hogy Gyurjata Rogovics elküldte a szolgáját Pecsorába, aki onnan elment a jugorok földjére. A jugorok pedig maguk a manysik. Tehát a Pecsora mente viszonylag könnyen járható útvonalon összeköttetésben állt az Urál ázsiai oldalával. Későbbi krónikákból (az úgynevezett permi krónikákból) pedig arról értesülünk, hogy a Káma felső folyásvidékén is rendszeresen felbukkantak a manysik (pl. megölték Pityirim permi püspököt). Tehát mind a komi-zürjénekkel, mind a komi-permjákokkal érintkeztek (kereskedtek, olykor-olykor harcoltak) a manysik. Egészen a 19. századig adatolható a manysik jelenléte az Urál európai oldalán.
Köszönöm a választ.
Elképzelhető, hogy a nyugati oldalon
már évezredekkel ezelőtt is megjelentek? Talán huzamosabb ideig is tartózkodhattak ott?
Elképzelhető, hogy itt találkozhattak a lóval és fegyverrel amikről a regéik szólnak?
Elképzelhető, de nem bizonyítható. A régészeti adatok inkább ez ellen szólnak. Valószínűbb, hogy az ugor ősnépesség (az ősmagyarság is) Nyugat-Szibériában élt.
Megjegyzés küldése