2009. június 10., szerda

Regifesztivál Tartuban

Az előző posztban láthattuk, hogy néz ki az észtek mentális Európa-térképe. Arról azonban nem szólt a fáma, hogy saját magukat hogyan látják. Nem tévedhetünk nagyot, ha az éneklés népének nevezzük őket, hiszen az ötévente megrendezett dalosünnepek mellett számtalan népzenei és kórusfesztivál gazdagítja Észtország kulturális programját.

Ilyen ünnep a regifesztivál is, amelynek nevét hallva talán valamilyen rasztabulira gondolhatnánk, valójában azonban az észtek ősi éneklési stílusáról, a regiénekről van itt szó, amelyet magyarul runóéneknek vagy Kalevala-stílusú éneknek is neveznek a stílus finn változatára utalva. A regiének négy trochaikus lábból felépülő sorokból áll, gondolatritmuson és alliteráción alapul, a szöveg általában fontosabb, mint a dallam. Az előadásmódjára jellemző, hogy egy előénekest követ a kórus. Az előénekes variálja a szöveget, amelyet aztán a kórus megismétel, időt hagyva az előénekesnek a következő sor kitalálására.

A május 30-ról 31-ére virradó éjjel Tartuban ennek az éneklési stílusnak az ünnepét rendezték meg két hangulatos helyszínen: az Antoniuse Gildben és a Veski villában. Az előbbi egy régi céhes épület, ma különböző kézművesműhelyek működnek benne, udvarán pedig népzenei fesztiválok és kézműves vásárok kapnak helyet. Az utóbbi a szovjet időkben a mezőgazdasági főiskola klubja volt, ma az egyetemhez tartozik, különböző kulturális rendezvények helyszíne és zenekarok próbaterme.

A program fiatal zenekarok bemutatkozásával kezdődött. Olyan zenészek léptek föl, akik részt vettek a februártúl májusig tartó műhelysorozatban, amelynek célja az archaikus népdalok újszerű formában való átdolgozása, kreatív, megélt újraírása volt. Ezek után két nagyobb együttes, a Vägilased és az Oort koncertje következett. Az Oort koncertjéből láthatunk itt egy részletet, amely bár nem túl jó minőségű, mégis tükrözi a koncert hangulatát, ahol nemcsak a felnőttek ropták, hanem a legfiatalabb rajongók is tomboltak a színpad előtt:

video

Ahogy véget ért a hivatalos program, mindenki átvonult a Veski villába, ahol a nagy hideg ellenére sokan összegyűltek. A szervezők forró levest osztogattak az énekhang frissen tartására, majd fél egykor néhány rövideb performansz, népzenei alapú improvizáció után megkezdődött a közös éneklés:

video

1 megjegyzés:

Fejes László írta...

Egyik se tűnik igazán tömegrendezvénynek...