NRVV 47 – Serkali néprajzi múzeum

Ha valamiért érdemes turistaként Serkaliba ellátogatni, az a néprajzi múzeum.

Igaz, alapterülete igen kicsi, lényegében egy kisebb teremből
(tulajdonképpen egy tágasabb szobából) áll,
de gyűjteménye ennek ellenére igen gazdagnak mondható.

A gyűjtemény egyik fő értéke, hogy valóban régi, eredeti tárgyakat láthatunk,
melyeket valaha tényleg használtak is (sok helyi kis múzeumban csak rekonstruált tárgyak vannak).
Itt egy halászeszközt, vesszőből font varsát láthatunk.
Mellette csalilibák: ezekkel csalták lőtávolba az igaziakat.
Mögötte sílécet látunk, ennek talpát szőrrel vonták be: ezt szálirányban helyezték fel, hogy
sikláskor a szálak a talpra tapadjanak, ám ha hátrafelé csúszna a léc,
felborzolódjanak a szőrszálak, s így jelentős fékező hatást fejtsenek ki.

A különféle fémcsapdák mellett igen figyelemreméltó a kacsafogó háló.
Ezt csalánból fonták. Két vízfelület (tó, folyóág) között a fák közé nyílást vágtak,
a kacsák ezeken keresztül repültek át az egyik vízről a másikra:
átrepülésük közben a hálót kifeszítették, a hálóba akadt madarakat elejtették.

A terem végében valóságos kis házbelső van berendezve, csuvallal, azaz nyitott tűzhellyel.

Az edények között megcsodálhatunk néhány nyírkéregdobozt is.

A múzeum kertjében is találhatunk egy lábasházat.

A lábasház alatt egy lyukas csónak mellett megnézhetünk egy félkész csónakot is.
Az ilyen csónakokat egy szál fatörzsből készítették.
A bal oldalon heverő fatörzs még nincs kitágítva, nem vette fel csónakformáját.