Őstörténeti írások a Vasi Szemlében/3

Az ismertetendő cikkek sorában elérkeztünk a nyelvészeti témájúakhoz. Pomozi Péter A nyelvcsalád születése és a családfák (megjegyzések egy „paradigma-vitához”) című írása (96–113.) nyelvészkollégái tűrőképességét próbálgatja. Jankovics Marcellhez hasonlóan (lásd „ortodoxok”) az ellentábort merev, dogmatikus álláspontúnak nevezi. Pomozi Péter azonban nem a finnugor nyelvészet egésze ellen lép fel, csupán egy új nyelvcsalád-modell érdekében vállalja a konfrontációt. Igyekszik kiterjeszteni a nyelvészet hatókörét a nyelvcsaládok keletkezése körüli időkre is. A történeti nyelvészet eddig erre a területre nem merészkedett, a maga tudományát csak az alapnyelvek felbomlása körüli vizsgálatokra tartotta alkalmasnak. Egyelőre nem látszik, egyáltalán van-e ott út, amerre Pomozi Péter elindult.

Pusztay János, a másik nyelvészeti tanulmány (A magyar nyelv eredetéről, 114–128.) jegyzője új nézetei kifejtése során a finnugor nyelvészek általános elutasításába ütközött. Sem az egymást követő alapnyelvekről kidolgozott elméletét, sem a mordvin nyelv finnugor nyelvcsaládon belüli helyzetéről vallott nézeteit tudóstársai nem fogadták el. Illetve, hogy pontosabban fogalmazzunk, nem is igen akartak róla vitatkozni. Na most itt a kérdés: ellenfelei ortodoxok, öregek vagy mind a kettő? Esetleg egyik sem, csupán igazuk van?

A Pusztay János által megrajzolt térkép szerint (126.) a balti finnek és a permiek-marik elődei a Fekete-tenger melléke felől érkeztek, míg az ugorok, mordvinok, szamojédok elődei az Aral-tó felől. Ez a vélemény összhangba hozható az őstörténészek nézeteivel az utolsó eljegesedés után észak felé húzódó csoportok vándorlási irányairól. Csakhogy jelenleg nincs olyan tudományos módszer, amellyel bármit meg lehetne tudni ezen közösségek nyelvéről. Csak annyi látható a régészeti leletekből, hogy melyek voltak a fő vándorlási irányok. A felvándorló népesség akár egyetlen nyelv – az uráli alapnyelv – változatait is beszélhette, de több, rokon vagy nem rokon nyelvet is.

A folyóirat mindkét nyelvészeti tanulmánya a tudomány határain jár. Egyelőre sem érvek, sem ellenérvek nincsenek a szerzők állításainak megvitatására. Gondolkodni viszont érdemes felőlük.