NRVV 65. Nyizsnyije Narikari

Nyizsnyije Narikari a Kis-Ob egyik oldalágában terül el, Berjozovótól délre az első jelentősebb település. A Hanti-Manszijszkból Berjozovóba tartó szárnyashajó utolsó állomása, de Priobjéig (a legközelebbi vasútállomásra) más, Linda típusú hajókkal is el lehet jutni. Közút vezet Igrimbe, melynek nyáron egyetlen összeköttetése a külvilággal a Nyizsnyije Narikarin keresztül vezető út.

Nyizsnyije Narikari a hanti–manysi vegyes lakosságú terület része. Környékét túlnyomóan manysik lakták, de mindannyian beszéltek hantiul is, és a hanti nyelv jelentős nyomot hagyott nyelvükben. Az obinak nevezett nyelvjárást beszélték. Míg az északi nyelvjárás más változatait (a szoszvait, de különösen a szigvait) még fiatalabbak is beszélik, az obi alnyelvjárás sorsa már megpecsételődött, csak néhány beszélője van. A települések összevonásának és a migrációnak köszönhetően a falunak néhány hanti lakosa is van, egyesek valamennyire beszélnek is hantiul. A lakosok többsége azonban ma már csak oroszul beszél.

Az Igrimbe vezető út.

A falu viszonylag rendezett, az utcák tiszták és nem kátyúsak. Más településekkel szemben az utcanevek egészen normálisak, nincs Lenin, Kommunizmus, sőt, Ifjúság utca sem, helyettük olyan utcaneveket találunk, mint Iskola, Posta, Központi, Új stb. utca.

Mi több, vendégszállás is van. A tréfás graffitisek Hotel Vágynak nevezték el.

A parton álló kerek fémkamrák a halászeszközök tárolására szolgálnak.

Feltehetően az olajvezetékek építésekor hátramaradt anyagot használták fel.

Egyesek közülük már teljesen beépültek a környezetbe, „gyökeret vertek”.

A focipálya gyepén tehenek legelésznek.

Az Ob-part festői látványt nyújt.

A természeti szépségek miatt egyszerű turistaként is
érdemes megfontolni a látogatást, ha a környéken járunk.

Ezzel utunk végére is értünk.