Finnországban a huszadik század végéig igen erős volt a kommunista mozgalom. Már a köztársaság megszületése is egy Tanácsköztársaság-szerű államalakulat leverésével kezdődik. A világháború után pedig erős szovjet támogatást kapott, a nyolcvanas évek végéig a választásokon 20% körül mozgott a támogatottsága. A finn kommunisták legendásan elvakultak voltak, történetek keringtek arról, hogy ez milyen mértéket öltött. Az egyik szerint egy alkalommal egy csoportjuk egy szovjet építőtáborba ment dolgozni. Valakinek feltűnt, hogy a munkások megfelelő védőfelszerelés nélkül végeznek bizonyos veszélyes műveleteket. Amikor ezt szóvá tette, hamarosan megkapta az ideológiailag megalapozott választ, miszerint a Szovjetunióban megbecsülik a dolgozókat, azaz a munkások nincsenek veszélyben. Ezzel a kérdés a kommunisták számára le volt zárva.
Az alábbi dal szövege is igen sajátosna interpretálja a második világháború történetét. Ami igazán érdekes lehet, hogy Finnország szerepe, története fel sem merül. Az, amit a finnek személyesen megtapasztaltak, azaz hogy a Szovjetunió támadott rájuk, még jóval azelőtt, hogy Hitler a szovjetek ellen fordult volna (éppenséggel éppen bratyizott velük), sehol nem jelenik meg a szövegben.
Monesta murhenäytelmästä kertoo ihmiskunnan historia.
Yksi niistä on tarina Hitleristä, sodasta, fasismista, tuhosta.
Sen me tunnemme, mutta pakko nyt on kysyä,
kenen tuella Hitler hävitti, yhden voima ei terroriin riitä.
Oli monopolivallan kehitys luonut tarpeen yhdentyä.
Yhä lujemmin maailman talous pääoman valtikan alle lyödä.
Lisää uhreja vaativat korppikotkat, yhä enemmän riistettäviä.
Yhä suurempia markkinoita ahnehti imperialismi.
Mutta esteeksi pääoman herruudelle oli syntynyt Neuvostoliitto.
Sen kansa ja neuvostojen valta, kommunismin nouseva mahti.
Eroon esteestä häiritsevästä tahtoivat korppikotkat päästä
ja ase metsästystä varten tehtiin Adolf Hitleristä.
Kimppuun vapaan neuvostomaan, kävi Hitler hirveine joukkoineen.
Ja monopolit, pommit aseinaan, oli tukena valtapyyteilleen.
Suunnitelman mukaan viikossa Leningrad voitaisiin vallata
ja kahden viikon kuluessa Moskovaan jo marssia.
Mutta länsimaailman mahtavat herrat; Saksan, Ranskan, USAn ja Englannin,
pian näkivät ettei vapautta voi murskata murhaajan voimin.
Neuvostoarmeija mahtava iski vastaan vyöryä purkka-armeijan
ja vapaasta maastaan maksuksi kansa uhrasi miljoona sotilasta.
Näin lyötiin hirveä hirmuvalta, sen teki armeija punainen.
Ja armeijan voimana takana sen, seisoi rohkea neuvostokansa.
Sok tragédiáról mesél az emberiség története.
Ezek egyike a történet Hitlerről, háborúról, fasizmusról, pusztulásról.
Ismerjük, de meg kell kérdeznünk, kinek a segítségével pusztított Hitler,
egy ember ereje kevés a terrorhoz.
A monopolium hatalmának fejlődése teremtette meg az egységesülés szükségességét.
A világgazdaságot egyre erősebben a tőke igájába hajtani.
Több áldozatot követeltek a keselyűk, egyre több kizsákmányoltat.
Egyre nagyobb piacok után sóvárgott az imerializmus.
De a tőke uralmának gátjául létrejött a Szovjetunió.
A népének és a tanácsainak hatalma, a kommunizmus növekvő ereje.
A zavaró gáttól meg akartak szabadulni a keselyűk,
és Adolf Hitlerből csináltak fegyvert a vadászathoz.
A szabad szovjet föld ellen vonult Hitler rémisztő csapataival.
És a monopóliumok, bombákkal felfegyverkezve, hatalomvágyuktól fűtve.
Terveik szerint egy hét alatt el tudták volna foglalni Leningrádot
és két hét műlva bevonulni Moszkvába.
De a nyugati világ hatalmas urai, Németország, Franciaország, az USA és Anglia
hamarosan megláthattál hogy a szabadságot nem lehet gyilkos erővel összezúzni.
A hatalmas szovjet hadsereg visszaverte a rágógumi-hadsereg görgetegét
és a szabad földért cserébe a nép millió katonát áldozott.
Így verték meg a szörnyű rémuralmat, ezt tette a vörös hadsereg.
És e hadsereg mögött erőként ott állt a bátor szovjet nép.
Stílusát tekintve a dal szövege sajátos keveréke az ideológiai szakirodalom szóhasználatának, illetve valamiféle allegórikus, de igen egyszerű szóhasználatnak. Dominálnak az „erős szavak”, mint hatalom, erő, rémisztő, bomba fegyver, gyilkos, összezúz, szörnyű rémuralom stb. Emellett szitokszóként jelenik meg a keselyű. Figyelemreméltó, hogy a szöveg a német hadsereget rágógumi-hadseregnek nevezi, miközben a rágógumi közismerten az amerikaiak jelképe. Úgy tűnik, a szövegíró célja a negyvenes és a hetvenes évek összemosása volt.
A szöveg, de még inkább a hozzá kapcsolódó zenei megformálás könnyen felkeltheti a gyanút, hogy talán nem is komolyan vehető dalról, hanem paródiáról van szó. Sajnos ezzel kapcsoaltban kevés támpontot találunk az interneten, de az biztos, hogy a szövegíró Raija Laroma neve a Taisto Sinisalohoz kötődő ultrakonzervatív, sztálinista irányvonal képviselői irodalmi támogatói között bukkan fel. Arra kell tehát következtetnünk, hogy ezt a dalt véresen komoylan gondolták a szerzők.
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése