Finnugor városok/4: Sztaraja Ladoga

Éppen fél éve írtam Novgorodról, a Finnugor városok című sorozatomban. Folytatni másként e sorozatot nem is lehet, mint Ladoga városával. A két település ugyanis verseng a „legősibb orosz város”, illetve „az orosz állam bölcsője” címért. Novgoroddal kapcsolatban az orosz őskrónika (Poveszty vremennih let = Régmúlt idők krónikája) 6370. évi (= Kr. u. 862) bejegyzését idéztem, amely arról szól, hogy a csúdok, a szlovének, a krivicsek meg a vepszék behívták a ruszokat, hogy uralkodjanak rajtuk. A ruszokat vezető három testvér közül a rangidős Rurik Novgorodban kezdett el uralkodni.

Csakhogy… Csakhogy az orosz őskrónika két változatban maradt fenn. Az egyik a Lavrentyij (Laurentius)-, a másik pedig az Ipatyev (Hypatius)-kódexben olvasható. A Lavrentyij-kódex változata szerint Rurik Novgorodba ment, míg az Ipatyev-kódex szerint Ladogába. Ily módon tehát Ladoga is nevezhető az első orosz állam fővárosának.

A mai Novgorod jelentős település, több mint 200 000 lakossal, míg az egykori Ladoga maradványain egy kicsiny falu vegetál, Sztaraja (= öreg, régi) Ladoga néven. Hajdani nagyságára utal azonban, hogy területén egy vár és mintegy féltucatnyi templom és kolostor található. Ily módon Sztaraja Ladoga Szentpétervár körzetének egyik kiemelkedő turisztikai látványossága.
Sztaraja Ladoga 120 km-re található Szentpétervártól, a legközelebbi nagyobb település, a 12 km-re lévő Volhov városa. A falu a Volhov folyó két partján terül el, a Ladoga-tó közelében.

Sztaraja Ladoga térképe a település határában

2003-ban Sztaraja Ladogában nagy hajcihővel ünnepelték meg az orosz államiság 1250 éves évfordulóját. Ezek szerint itt 753-ban már város, sőt főváros volt. Honnan tudni ezt ilyen pontosan? A régészeti feltárások során különböző faépítmények (lakóházak, gazdasági épületek, utak, járdák stb.) maradványai is napvilágra kerültek. Az egyik fadarab dendrokronológiai meghatározásra is alkalmas volt. Ennek alapján a fa kivágásának dátuma: Kr. u. 753. Ebből természetesen csak az következik, hogy a településen 753-ban építési munkálatok folytak. Hogy Ladoga fejedelmi székhely lett volna, az már csak a történeti forrásokra alapozott kombináció. Mindenesetre elképzelhető, hogy Rurikot (amennyiben létezett) egy működő fejedelmi központba hívták be uralkodni.

A vár a folyó felől

Novgoroddal kapcsolatban említettem, hogy a város és a hozzátartozó területek állammá szervezésében együttműködtek a keleti szlávok, finnugorok és vikingek. Ugyanez igaz Ladogára is. Viking sagák többször emlegetik a települést Aldeigjuborg néven. A vikingek és a balti finn őslakók használati tárgyait, ékszereit is megtalálták a ladogai ásatásokon.

Azt nem állíthatjuk teljes bizonyossággal, hogy Ladoga volt az orosz államiság bölcsője, az viszont valószínű, hogy a finnugor–keleti szláv–viking együttélés Ladogában hamarabb kezdődött, mint Novgorodban.

Sztaraja Ladoga a Wikipédián angolul itt található, a település orosz honlapja pedig itt. Egy panorámaképen megtekinthető a vár is.