1922 után sorra a Szovjetunió részévé váltak a belső-ázsiai szovjetköztársaságok, majd a második világháború alatt Észtország, Lettország és Litvánia (és rövid ideig Karélia) is.Ez az állítás azonban megtévesztő, hiszen Karélia része volt a Szovjetuniónak teljes fennállása során. (Igaz, a második világháború elején bővült, aztán finn megszállás alatt állt, de a háború végén a bővüléssel együtt megmaradt a Szovjetunió részének.)
A szerző bizonyára arra gondol, hogy Karélia egy rövid ideig (1940-től 1956-ig) volt közvetlen alkotóeleme a Szovjetuniónak, azaz csak ebben az időben volt önálló köztársaság, egyébként területileg az Orosz Szovjet Szocialista Szövetségi Köztársasághoz tartozott. (Fájdalom, egyik egységről sincs önálló szócikk a magyar wikipédián.)
A Karjalai, pontosabban Karél-Finn SZSZK létrejöttét az indokolta, hogy a Szovjetunió Finnország bekebelezésére készült, és az új szövetségi köztársaság a leendő Szovjet-Finnország alapjait teremtette meg. 1956-ra a Szovjetunió nem csupán lemondott Finnország bekebelezéséről, de jó kapcsolatokat is alakított ki vele, így paradox módon a szövetségi köztársasági lét megszüntetése Finnország irányába tett gesztusként értékelendő, és azt az üzenetet hordozta, hogy Finnország fenyegetettsége megszűnt.
Érdekességként megemlítendő, hogy a Szovjetunió története során ez volt az egyetlen alakalom, hogy egy területtől a szövetségi köztársasági státuszt elvették.
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése