Sajnos a filmből nem derül ki, hogy mennyire beszélik még a helyiek a komit: nénik oroszul énkelnek. Mindenesetre az expedíció nelvtudományos sikere, hogy két azonos eredetű szót sikerült azonosítani: 'hó': komiul lim, észtül lumi, ill. 'fa': komi pu, észt puu. Ez mindenesetre arra utal, hogy valakik valamennyit azért még tudnk komiul.
A film érdekessége inkább a helyi viszonyok bemutatása. Különös meglepetés a piros Lada felbukkanása, hiszen télen a hóban nem lehet vele közlekedni, nyáron viszont a mocsaras tájon nincsenek utak.
Bejegyzések
2 megjegyzés:
Érdekes,a laikus ember azt hinné,hogy a többi finnugor nyelvben k-val kezdődik a hó megnevezése,nem l-lel (a mariban is lum,és a finnben is lumi).Ha feltételezzük,hogy az alapnyelvben k-val kezdődött a szó,és úgy vált h-vá a magyarban,akkor a többi nyelvben miért l-lel kezdődik? Az u-o (a lum,lumi szóra vonatkoztatva)változás magyarázható azzal,hogy egyes szavak magánhangzói a magyarban idővel nyíltabbakká váltak (pl: pukul-pokol,uruszág-ország ) ? Ha igaz az "elméletem" (nem vagyok nyelvész),akkor az alapnyelvi szó nem *ku- val kezdődött? De akkor hogy lett a komiban,mariban,észtben,finnben az l szókezdő hang?
Kedves FunkTazmagora!
A k- : h- megfelelés (ill. bármilyen más megfelelés) nem az összes szóra igaz, hanem kizárólag az uráli/finnugor eredetű szavakra. Az észt lumi megfelelője a magyarból már kihalt (ill. nyelvjárásokban talán ma is előfordulhat), de történetileg adatolt lom alakban, 'zúzmara, dér', latyak, csatak', harmat', 'zajló jég', 'víz', 'húgy' jelentésben.
A hó uráli eredetű, de csak kevés nyelvből adatolt, az udmurtból (kb. kim 'dér, vékony, fris hó'), a nyenyecből (khaw 'puha havon képződő vékony jégréteg'), a kamaszból (kb. kamo 'hókéreg').
A két szónak etimológiailag semmi köze nincs egymáshoz.
Megjegyzés küldése