2010. június 13., vasárnap

Kálmán László a nyelvrokonság bizonyításáról

Kálmán László nyelvész Szőcs Géza nyilatkozata kapcsán adott pénteken telefonos interjút a Klubrádióban. A nyilatkozatot mindenképpen érdemes meghallgatni. Kálmán László azonban nem finnugrista és feltehetően nem is tudott készülni az interjúra: bár amit általánosságban elmond, tökéletesen megállja a helyét, ha már itt idézzük az interjút, néhány helyen pontosítanunk kell.

A magyar szókészlet finnugor elemei című szótár szerint magyar habnak megfelelő főnév a finnben nem maradt fenn, a megfelelés gyanújába keveredik viszont a kumpua- 'bugyog, buzog' ige, amit talán a habnak megfelelő tőből képeztek. Az Uralisches etymologisches Wörterbuch viszint ugyanezt az igét már biztos megfelelésnek mondja, sőt, szerinte főnévi megfelelés is van: kumpu 'domb' (de ebben az -u képző). Megvan viszont a szó a hantiban és a manysiban (különböző nyelvjárásokban hump, kump-szerű alakokban) 'hullám' jelentésben, és valószínűleg ez volt az eredeti jelentés.

A magyar dobnak viszont egyedül a manysiban van megfelelője, ez kb. tómp- hangzású és '(nyíllal, puskával) lő' jelentésű.

Aki megtanult finnül számolni, gondolhatja, hogy Kálmánnak nincs igaza, hiszen a kuusiban s van és nem t. Csakhogy ez a s t-ből keletkezett, a ragozásban meg is jelenik (pl. kuute-en 'hatig'). Ugyanakkor a megfelelés tényleg nem teljesen szabályos, ugyanis a finnben hosszú -tt-nek kellene állnia, amiből viszont nem fejlődhetett volna s. Ilyenek sajnos előfordulnak, és ha csak magyar–finn megfelelés lenne, talán nem is fogadnánk el biztos etimológiának. Viszont az a tény, hogy a rokon nyelvek sorában egymásnak megfelelő szavak állnak, csak a finnségi és a lapp kivételesek, viszont az eltérés minimális (váratlan rövidülés, amely talán összefüggésbe hozható az u megnyúlásával), inkább arra utal, hogy szabálytalan a fejlődés, mint arra, hogy az adott jelentésben egy teljesen más eredetű szó van meg ezekben a nyelvekben.

5 megjegyzés:

Fejes László írta...

Még egy, lazán kapcsolódó írás:

http://w.blog.hu/2010/06/13/eszre_tert_hu_felvidekunk

FunkTazmagora írta...

Az utóbbi években nagyon elterjedt az a mítosz (csak be kell írni a Google-be),hogy a finnek a genetikai kutatások után "már átírták a tankönyveiket",és már nem tanulnak "finnugor (nyelv)rokonságról".Én viszont úgy tudom,hogy a finn,észt diákok továbbra is tanulják a finnugor nyelvrokonságot.
Tulajdonképpen mit írnak a finn és észt tankönyvek a finnugor nyelvrokonságról,ill. a finnek/észtek eredetéről?
Vajon mi lehet az alapja ennek a "finnek már átírták a tankönyveiket" című urbanlegend-nek?

Fejes László írta...

A legendának nincs alapja, bár én pl. szívesen látnék mondjuk egy szakdolgozatot, amely átnézi, hogy a különböző országokban mit is tanítanak erről a kérdésről. (Nem csupán a finn és az észt lenne érdekes a magyar mellett, hanem h pl. az oroszországi orosz, ill. nemzetiségi nyelvű tankönyvekben mi van.)

Én pl. emlékszem, hogy nekünk az iskolai atlaszokban a Szu-térképeken nem voltak feltüntetve a nemzetiségi köztársaságok, körzetek, így pl. sem a történelmi, sem a földrajzi atlaszból nem derült ki, hol is élnek nyelvrokonaink. Ezzel szemben ugyanabban az időben a Csehszlovákiában kiadott atlaszokban ezek benne voltak.

tenegri írta...

A finn alap- és középfokú oktatás kerettanterve (már ha így lehetne ezt fordítani magyarra) elérhető a Finn Nemzeti Oktatási Bizottság honlapján - angolul is:

http://www.oph.fi/english/publications/2009/national_core_curricula_for_basic_education

http://www.oph.fi/english/publications/2003/National_Core_Curriculum_for_Upper_Secondary_Schools_2003

Bár mintha vhol láttam volna utalást ennél újabbra is, csak nem angolul (finnül pedig hát nem tudok).

Ezekben nincs nevesítve a finnugor nyelvrokonság, csupán a finn nyelv eredete és kialakulása szerepel, mint témakör. De igazából én az egész mögött eredendően vmiféle félreértést sejtek. Vmi olyasmit, ami abból eredhet, hogy esetleg Finnországban egyszerűen más rendszerű a tananyag és az oktatás (a tanterv alapján is így tűnik), s ilyen kérdések nem igazán kerülnek elő az alapoktatásban ( legalábbis hangsúlyosan nem), hanem csak azok találkoznak vele, akik már felsőbb szinten tanulnak célirányosan ilyen területen. De ezt persze csak gondolom, mert nem jártam finn iskolába és senkit nem is ismerek, aki ott tanítana (olyat sem, aki tanult volna, de egy ilyen valaki amúgy sem tekinthetnénk túl megbízható forrásnak). És persze ez az egész csak érdekesség lehet, hisz az ég világon semmit nem befolyásol tudományos kérdésben, hogy a finnek mit hogyan tanítanak.

nincs írta...

Az alap- és középfokú oktatásban az ógörög és latin nyelv, a 7 művészetek és egyéb egzotikus tananyagok helyébe lépett a porszívó használati utasításának megértése és más ilyesféle dolgok. Ezt a finnek magas fokon művelik a pedagógiai felmérések alapján.
A nyelvrokonságot a magyar középiskolai tankönyvek is éppencsak érintik. Ellenben tanítják, igen alaposan a felsőoktatásban. Nálunk is, Finnországban is. A linkeket itt találtam meg:
http://finnugor.elte.hu/fgrtszhnlp/mashelyek.htm
http://fu.nytud.hu/osvenyek.htm