2010. június 12., szombat

Szőcs Géza kiverte a biztosítékot

Amit alig egy hónapja pedzegettünk, máris bekövetkezett. A tudomány autonómiáját már nem csupán egy szélsőséges párt, hanem a kétharmados kormányzópárt fenyegeti. Persze azt szinte véletlennek mondhatjuk, hogy éppen a finnugrisztika került a célkeresztbe: hiszen mi másra szolgálna a Julianus-program, mint hogy megoldja azt, amire a finnugrisztika (pontosabban az történeti-összehasonlító nyelvtudomány) – legalábbis a hangadók szerint – nem volt képes megfelelő választ adni? (Félreértés ne essék: semmi baj azzal, ha genetikai kutatásokat támogatnak. Az azonban mégiscsak furcsa, ha egy kormány elsődleges prioritásként az ilyen kutatásokat tekinti, mintha nem lenne éppen elég kutatnivaló.)

Szerencsére, és mintegy váratlanul a nyilatkozat heves reakciókat váltott ki, méghozzá nem finnugrista körökben. A Töriblog órákon belül terjedelmes posztot közölt a kérdésről. (A nagy sietségben a szövegbe jó néhány helyesírási hiba is becsúszott, ezeket remélhetőleg utólag javítják.) Mivel a Töriblog cikke nagyjából elmondta azt, ami Szőcs nyilatkozata után egyébként is elmondandó lenne, sőt, gyakorlatilag lemondásra szólította fel Szőcsöt, a nyilatkozathoz nincs mit hozzátennünk. Annál érdekesebb számunkra, amit a Töriblog arról ír, mi vezethetett oda, hogy az ilyen butaságok már a kormányzati körökig terjedhettek.

A gond egyébként nem ezzel van, mert az UFÓ magazinnak is van piaca, ilyen underground misztikus izéként a dolog elműködhetne, az emberek 95%-a röhögne rajta, 5%-a meg venné, ennyi. A gond az - mint ahogy ezt már írtam - ez az egész túllépett bizonyos határokon. Ennek a politikai okok mellett pedig egy komoly oka van: a tudományos közélet le se szarta az egészet. Csakhogy, ha bemegyünk egy könyvesboltba, ott már egy polcon fogjuk találni a szemetet a komoly könyvekkel. És ez marha nagy baj. Mert egy laikus nem feltétlenül tud különbséget tenni.

Hol vannak a tudósok?


Ettől függetlenül a sötétség terjedése nem törvényszerű. Az a gond, hogy nincs ellensúlyuk, és ezért nem őket kell hibáztatni. Az ellensúly hiánya pedig a tudományos közélet (ebben az esetben konkrétan a nyelvész, és a történész) óriási hibája, akik nem publikálnak a nagyközönség számára. És ez a problémák gyökere. Ezt a blogot is az a törekvés hozta létre, hogy legyen ilyen a magyar weben, mert eddig nem volt (a múlt-kor csak híreket közöl). És nagyjából az egy kézen megszámolható történelemmel foglalkozó komoly oldalak közül mi vagyunk az egyik leglátogatottabb - és ez nem a mi dícséretünk, hanem a szakma óriási szégyene - merthogy a szerzők jelentős része még nem is szakmabeli. Oké, lehet azzal védekezni, hogy ilyen, és olyan problémák miatt nehéz a publikálás, csak hiteltelen. Minden érvre lehet válaszolni. Az áltudományos elméleteket miért éri meg kiadni? Az még szűkebb rétegnek szól. Ráadásul 89 előtt volt színvonalas történeti könyvkiadás, ami ma nincs. Csak néhány fiatal szerző publikál. Magyarán kellene a tömegeknek szóló tudományos igényű publikáció akár weben, akár könyvben, akár tévében (vannak tudományos csatornák ugyebár), a tudományos közéletnek pedig ki kell lépnie az elefántcsonttoronyból. Máskülönben tovább fog terjedni a sok áltudomány. Ez egyébként nem csak a történettudományra igaz, ott van példának a kreacionizmus terjedése pl. És mi a gond ezzel? Az a gond ezzel, hogy a jelenlegi kultúránk, életünk a felvilágosodásra, és a tudományos forradalom eredményeire épül. Ha ezeket (akár csak részleteiben) elkezdjük tagadni, ezzel végső soron a civilizációnkat tagadjuk meg. Nem varázslók, sámánok, vagy boszorkányok voltak a tudományok élharcosai, hanem komoly tudósok. A tudományos közéletnek tehát óriási felelőssége van (vagyis mondjuk az akadémikusoknak nem csak a magas fizetést / nyugdíjat kellene felvenni a nulla tevékenységért - tisztelet a kivételnek) okítani kellene a népet. Oké, manapság Magyarországon ritka az, amikor valaki komoly pozícióban felelősségteljesen viselkedik. De ha a tudományos elit nem publikál, akkor a saját tekintélyét fogja elveszteni, és egy idő után már nem lesz rájuk szükség. Igaz, ezen a ponton az értelmes emberek már nem lesznek az országban. De ebbe az irányba haladni sem lenne jó, pedig most ez történik.

Akkor mit kéne tenni?


Publikálni kellene: érdekesen, érthetően (ahogy pl. ez a blog, vagy a testvérblogok próbálják). Van rá igény, ez lemérhető a mégoly bulváros tudományos TV csatornák népszerűségén is. Amit viszont nem kellene, az az, hogy leáll a tudományos elit vitatkozni az áltudományokkal, mert ez nem vezet sehova: hülyékkel felesleges vitatkozni, mert lehúznak a szintjükre, és megvernek a rutinjukkal. Az áltudományos elméletek kiötlői minden erejükkel azon vannak, hogy magukat egy szintre hozzák az adott tudomány képviselőivel. Nincsenek azon a szinten, ne is kezeljük őket így. Ezért nem látom értelmét pl. a szkeptikusok által végzett mítoszrombolással, mert az nem éri el a kívánt hatást. Az áltudományos elméletek azért népszerűek bizonyos körökben, mert könnyen fogyaszthatóak, azok cáfolata, amely viszont tudományos eszköztárral történik, nem az. Éppen ezért bármennyire is igaza van a szkeptikusoknak, nem érik el amit akarnak, mert akiknek szólnak a magyarázataik, azok nem értik. Publikációk terén kell az áltudományokat kiszorítani, azzal, hogy a szakma publikál sokat, jót, és érthetőt. Emellett nem tudnának labdába rúgni.
Amit a hami álnéven publikáló szerző a Töriblogról elmond, egy az egyben elmondható a Rénhírekről is. Amikor 11 nap híján két éve a Rénhírek elindult, öt állandó szerzőnk volt. Az eredeti tervek szerint tíz állandó szerzőre lett volna szükség, hogy a blog folyamatosan működhessen, de ennyi vállalkozót nem sikerült összeszedni. Végül abban a reményben, hogy ha a blog már sikeresen működik, újabbak csatlakoznak hozzánk, öten vágtunk bele. Ketten nagyon hamar befejezték tevékenységüket, jó ideje hárman írjuk a blogot (időnként alkalmi posztolókkal kisegítve, és szerencsére van egy lelkes önkéntes korrektorunk is, aki a helyesírási, gépelési és fogalmazási hibákra ügyel). Ha valamelyikünk életében olyan fordulat következne be, hogy nem tudná folytatni a munkáját, akár le is húzhatnánk a rolót.

Amikor a Rénhírek elindult, létezett még egy hasonló tematikájú oldal, a finnugor.blog.hu – több mint egy éve már ez sem működik. Új blog azóta sem indult, és nincsen más műfajú internetes ismeretterjesztés sem. A Finnugor Világ továbbra sem jelenik meg a világhálón, igaz, jelenlegi tematikájával, stílusával aligha tarolhatna a nagyközönség körében. De ma a finnugrisztika területén több tucat szakember dolgozik oktatóként vagy kutatóként, a hallgatókról nem is szólva: közülük csak mi hárman vállaljuk a rendszeres ismeretterjesztést. Ha nem tetszik a Rénhírek, nem kell hozzá csatlakozni: a blogíráshoz nincs szükség különösebb technikai háttérismeretekre, bárki elindíthatja a saját blogját, és megmutathatja, hogyan kell ezt csinálni.

Mint a Töriblog írja, nem a dilettáns álnyelvészekkel kell vitatkozni. A mai napig nem készült olyan leírás, mely a nyelvrokonság megállapítása vagy a rekonstrukció módszerét alaposan, annak minden buktatójával (szabálytalan megfelelések, furcsa jelentésváltozások, bizonytalansági tényezők) együtt mutatná be. Az ismeretterjesztő kiadványok általában megelégszenek a kala – hal jellegű egyezések bemutatásával, nem tudok olyan írásról, mely elvinné az egyszerű olvasót az olyan egyezések tárgyalásáig, mint az ydin – velő. Márpedig ezek híján az olvasóban mégiscsak az marad meg, hogy a szavak hasonlósága a fontos, ami viszont nem igaz.

Nem állunk jobban a mai rokon nyelvek tekintetében sem. Hol van az a kiadvány, melyből az egyszerű, de akár a nyelvészeti érdeklődésű olvasó is képet nyerhetne mondjuk legközelebbi rokon nyelvünkről, a manysiról? Vagy mi lenne, ha másért nem, de csak játékból szeretne egy kicsit manysiul tanulni? Hol vannak azok a kiadványok (weblapok), amelyek ebben segítik? Sehol.

A terepen járt kutatók képeiből időnként kiállítás készül. A képeket felnagyítják, és eldugott művelődési házakban, egyetemi folyosókon állítják ki. Ugyanezeket a képeket ingyen fel lehetne tölteni az internetre, mindenki számára bármikor megtekinthetővé tenni. Az egész ingyen lenne (szemben a nagyítások több tízezer forintos költségével), és csupán a feltöltésre szánt időt igényelné. Ugyanakkor a képeket el lehetne látni kommentárokkal, de nem kellene egyszerre, a „megnyitóra”, hanem lehetne folyamatosan is: sőt, az érdeklődők kérdéseire is lehetne válaszolni.

Lehetőség ezernyi lenne. Csak meg kellene mozdulni. Ehelyett persze kényelmesebb akkor sápítozni, amikor mindenféle szőcsgézák kerülnek kormányzati pozíciókba és sületlenségeket beszélnek. Itt az ideje, hogy a szakma képviselői 21. századi felnőttekként kezdjenek viselkedni. Amíg tehetik.

9 megjegyzés:

FunkTazmagora írta...

Már a töriblog kommentelői közül is többen úgy vélték,hogy kissé túlzás ez a széleskörű felháborodás:
"Egyébként magam is kíváncsi vagyok, hogy a finnugor elmélet hogyan állja ki a genetikai összevetés próbáját, és úgy gondolom, a kíváncsiság az egész emberi civilizációt és kultúrát meghatározó és mozgató erő. Nem szabad a kíváncsiság jogát elvitatni magunktól vagy másoktól."

Itt Szőcs pusztán csak a genetikai kutatást említette,önmagában viszont a genetikai jellemzők se nem erősítik meg,se nem cáfolják a nyelvrokonságot (reméljük Szőcs is tisztában van ezzel).
A finnugorista nyelvészek is elsősorban nyelvrokonságról,nem pedig etnikai rokonságról beszélnek.
Korábban már végeztek genetikai kutatásokat a magyarság között is,mégsem dőlt meg ettől a finnugor nyelvrokonság "elmélete",ténye.
Probléma akkor lenne,ha Szőcs a genetikai vizsgálat eredményei alapján próbálná kétségbe vonni a nyelvészeti,finnugrisztikai kutatások eredményeit,vagy ezzel próbálná bizonygatni a finnugor nyelvrokonság "tarthatatlanságát".
Ekkor már tényleg fel kéne emelnie a hangját a tudományos köröknek.
De mivel ilyet nem említett a cikkben,illetve még a tervezett genetikai kutatást sem indították el (ha egyáltalán elindítják),és pláne nem tudjuk még a kutatók,ill. Szőcs "elméleteit",elképzeléseit az esetleges vizsgálat eredményei és a nyelvészet összefüggéseit illetően,szerintem kissé túlzás ez a heves reakció.
Először várjuk meg,hogy elvégzik-e a kutatást egyáltalán,és hogy mit mond utána Szőcs.

De a végén ezt is mondta:
"Ám a kulturális diskurzusokban jelennek meg folyamatosan a délibábos viták, a sületlenségek. A kevésbé képzett emberek fantáziáját ez megragadja, és végső fokon a nemzeti identitásukban okoz zavart. Mert oda jutnak el, hogy nem is magyar vagyok, hanem ez vagy az. Ezeknek szeretnék véget vetni." Reméljük,hogy Szőcs úr előnyben részesíti a racionalitást,az alternatív elméletek hamis délibábjainál.

Uralisztikai,finnugorisztikai témájú vagy finnugor,uráli népekkel kapcsolatos kiadványokat,könyveket pedig tényleg képtelenség találni a könyvesboltokban.Nem csoda,hogy az átlagemberek többségének nem sok fogalma van a finnugor nyelvrokonság jelentéséről,vagy a nyelvrokonainkról.

Fejes László írta...

OK, akkor talán kezdjük azzal, hogy nincs olyan, hogy "finnugorisztika". Azt a tudományt, amely a finnugor nyelvekkel foglalkozik, finnugrisztikának hívjuk.

Ami Szőcs nyilatkozatát illeti: "a finnugor elmélet hogyan állja ki a genetikai összevetés próbáját" -- ez nem jelenthet mást, mint hogy Szőcs szerint a genetikai kutatás bármit is mondhat a finnugor (nyelv)rokonságról, akár pozitív, akár negatív értelemben. Márpedig a témában kicsit is jártasak számára nyilvánvaló, hogy nem. Teljesen érdektelen, hogy Szőcs hogyan interpretálná a genetikai kutatás eredményeit, egy biztos, hogy úgy nem interpretálhatná, ahogy ő szeretné: a nyelvrokonság cáfolatára vagy megerősítésére.

Mivel pedig azt előre lehet tudni, hogy a nyelvrokonainkhoz genetikailag nem állunk közel, tehát az eredménynek ez a fele borítékolható, azt is tudhatjuk, hogy Szőcs összevetéses próbája milyen eredménnyel járhat. Magyarul: már a próba felvetése is a finnugrisztika elleni nyílt támadásnak tekinthető.

A tervezett génkutatással sem az a probléma, hogy egy ilyen kutatás káros lenne, hanem az, hogy az állam próbálja meghatározni, hogy milyen kutatások folyjanak a tudományban. Ez indokolható lenen, ha valamilyen gazdasági, egészségügyi stb. cél érdekében tenné, de itt erről szó sincs. Ez ideológiai megrendelés, ráadásul az ideológia mögött is az az ordas eszme lapul, hogy a magyarság genetikailag egységes közösség (ami nem így van), magyarul az egész elképzelés valamiféle gőzös fajelméletre épül. És mindezt a Magyar Köztársaság államtitkárától halljuk.

Az interjú vége ugyanúgy teljes sületlenség. Mit érthet azon Szőcs, hogy "A kevésbé képzett emberek fantáziáját ez megragadja, és végső fokon a nemzeti identitásukban okoz zavart. Mert oda jutnak el, hogy nem is magyar vagyok, hanem ez vagy az." És akármit is, miként hathat erre bármiféle őstörténeti genetikai kutatás?

bitxəšï írta...

Friss hír:
Magyar Őstörténeti Intézetet akar a Jobbik
http://uid1547.mandiner.hu/cikk/20100612_jobbik_magyar_ostorteneti_intezetet

Zegernyei írta...

Én is magyar őstörténeti intézetet akarok. A vezetésem alatt.

Fejes László írta...

Háhá, Zegernyeikém, ahhoz nem itt kellett volna publikálnod! Késő bánat, ámp gondolat!

Zegernyei írta...

A 80-as években magyar őstörténeti/finnugrisztikai intézetet terveztek létrehozni Zircen, a kolostorban. Úgy látszik ilyesféle dolgok csak a Balik és a Jobbik köreiben merülnek föl. Ma már az épületet visszakapta az egyház. Újra kellene államosítania a Jobbiknak, hogy ez a nemes terv megvalósulhasson...

Noori Sato írta...

Mit mondjak, a zalaegerszegi (megyeszékhely) Megyei Könyvtár történelemmel foglalkozó könyvespolcán is ott van a kb. 40% tudományos, 40% tudományos ismeretterjesztő könyve mellett a kb. 20% áltudomány. Az első 80%-nak kb. 90%-a persze jó régi cucc. Az áltudományosak egész frissek. Könyvesboltokról inkább semmit nem mondok. Az átlag egyetemista is, ha nem jó egyetemre vagy nem jó tanárhoz kerül, nagyon félre tud tájékozódni ennek alapján. Az átlagember meg...

Noori Sato írta...

(Picit fáradt vagyok. És agrammatikus.)

Fejes László írta...

Kedves Noori Sato!

Láttunk már agrammatikusabbat is. ;)

Igen, a könyvesboltok kínálatát nehéz lenne korlátozni anélkül, hogy saját szabadságunkat korlátoznánk, az viszont elvárható lenne, hogy a könyvtárak szelektáljanak. Én pl. az OSZK-ban láttam szabad polcon (!!!) olyan őstörténeti művet, amely azzal kezdődött, hogy valaha a Kárpát-medencében itt volt a Pannon-tenger, na itt másztak ki a szárazföldre az első élőlények, és belőlük lettek a magyarok. És ez nem mostanában volt, hanem a kilencvenes évek elején!

Bár semmin nem kell csodálkozni, az OSZK elektronikus gyűjteményében szépen gyűlnek a klasszikus magyar szerzők művei rovásírásba átkódolva...