Komi bélyegek a Vaterán?

Blogunk létrehozásakol eszünk ágában nem volt filatéliai kérdésekkel foglalkozni, ám a sors, pontosabban a tomtom3 névre hallgató Vatera-felhasználó úgy hozta, hogy már másodszorra is ilyen kérdéssel kell foglalkoznunk.

Korábban az azóta a kínálatból eltűnt állítólagos udmurt bélyegek kapcsán említettünk néhány okot, hogy a felkínált bélyegek miért nem lehetnek eredetiek. Ezek egy része a jelen esetben is évényes, bár a Республика Коми felirat és a kevésbé valószerűtlen tematika kevésbé teszi feltűnővé a hamisítást. (Várjuk azon ornitológusok jelentkését, akik a bemutatott bagolyfajok alapján ez ügyben tudnak mondani valamit.) Az azonban, hogy a pénzegység továbbra sincs feltüntetve, ill. hogy ez csakis a jelenleg 7 forint körül mozgó rubel lehet (azaz a legkisebb címlet kb. 6000 forintot ér, míg a teljes postatiszta blokk ára 700 forint).

Elvben persze nem zárható ki, hogy az 1998-as nagy nullatörlés előtt adták ki őket, de döntse el mindenki, hogy lehettek-e akkor ilyen jellegű bélyegek Oroszországban...

Mindenesetre kíváncsian várjuk a nyenyec, nganaszan, kamassz bélyegek felbukkanását...

A hanti-manysi körzet a National Geographicban

A National Geographic 2008 júniusi száma cikket közöl a hanti-manysi körzetben folyó kőolaj- és földgázbányászatról. A 21 oldalas, képekkel gazdagon illusztrált cikk elsősorban gazdasági és politikai szempontból vizsgálja a kérdést, az őslakosok helyzetére alig tér ki. Érdekes módon a magyar kiadás sem említi, hogy a magyarok legközelebbi rokonainak földjéről van szó. Ennek ellenére a cikk érdekes lehet azok számára is, akik nyelvrokonaink helyzete iránt érdeklődnek.

A cikk angolul a neten is olvasható, a cikket fotógaléria egészíti ki.

A csecsen–finnugor kapcsolatokról

Ez még a múlt században történt: Moszkvába érkezvén, midőn elfoglaltam kollégiumi szálláshelyemet, a szobával együtt két lakótársat is kaptam. Egyikük grúz, a másik csecsen volt. Utóbbiról ekkor még nem tudtam, hogy szegről-végről rokon. Ádám (a csecsen) azonban hamarosan felvilágosított: ők úgy tanulták az iskolában, hogy a csecsen és a magyar nép rokonságban áll egymással.

Vajon él-e még Ádám? S vajon mi az igazság a magyarok kaukázusi őshazájáról? Turkolly Sámuel 1725-ben tényleg találkozott magyarokkal a Kuma folyó partján? Madzsar városában vajon magyarul beszéltek? Kik voltak azok a kaukázusi magyarok, akik papokat kértek a pápától? Őseink tényleg együtt éltek a csecsenekkel? Lehet-e valami alapja annak, amit Ádám állít? Erről a témáról egyszer talán még fogok írni.

A csecsenek a történelem folyamán a 20. században ismét kapcsolatba kerültek finnugorokkal: 2000 nyarán Tartu belvárosában sétálgatva felfigyeltem egy emléktáblára. A tábla Dzsohar Dudajevnek állított emléket. (A fotót Merili Metsvahinak köszönjük.) A csecsenek első elnöke egykor Tartu városában szolgált: a szovjet hadsereg tábornokaként a Baltikumba telepített stratégiai bombázó hadosztály parancsnoka volt. Az emléktábla a hadosztály-parancsnokság épületén áll. A házban ma a Barclay de Tollyról elnevezett szálloda üzemel. Az észtek maguk is többször elszenvedve az orosz megszállást, mélyen szimpatizálnak a csecsen függetlenségi törekvésekkel, ezért a megemlékezés Dudajevről. A csecsen államfő vesztét mobiltelefonja okozta: egy „intelligens” rakéta megtalálta az éppen műholdas kapcsolatban álló telefont, és az embert, kezében a telefonnal. (Oszama bin Laden tanult az esetből: embereivel csak cédulákra írt parancsok révén érintkezik.)

A csecsenek mindig is kiváló harcosok hírében álltak. Kitűntek a 19. századi kaukázusi harcokban is. E háború kegyetlenségéről orosz képzőművészeti és irodalmi alkotások számolnak be. A szovjet időkben nemcsak Dudajev, hanem más tehetséges csecsen katonák is magas rangot értek el a hadseregben. Egy másik csecsen elnök, a később szintén megölt Aszlan Maszhadov például ezredesként szolgált. Egy tüzérezred parancsnoka volt. Hogy hol? Magyarországon, a Tata közelében található Baj községben. Ő is kap majd emléktáblát?

Hanti „kempingszauna”

A hanti férfiak bámulatos sebességgel képesek fürdőházat építeni. 2005 nyarán egy szibériai néprajzi expedíció során saját szememmel láthattam, amint a vadon kellős közepén fél-egy óra leforgása alatt csinos kis fürdőházat húz fel néhány szinjai hanti férfi.

Míg az asszonyok a készülő fürdőház befűtéséhez szükséges köveket hordták össze és kezdték hevíteni, a férfiak sebtében kivágtak néhány szál vörösfenyőt, lekopasztott törzsüket egyik végüknél összekötözték és a kövek köré kúpot formázva összetolták, az így keletkezett vázat pedig sátorponyvával borították be. Mintegy két méter magas, három-négy fő fürdőzéséhez kellően tágas sátor lett az eredmény. Az izzó kövektől hamarosan jó meleg lett a sátorban, kezdődhetett az izzasztással egybekötött fürdőzés. Külön fürödtek a nők, külön a férfiak. A mosdáshoz mind hideg, mind a köveken hevített meleg víz rendelkezésre állt, ki-ki maga keverhette ki fürdővizét a saját kis lavórjában. Az izzasztással egybekötött fürdőzésnek többféle funkciója van: egyrészt felmelegíti a testet (az északi népeknél évezredek óta elterjedtek a szaunára emlékeztető izzasztó- és/vagy fürdőházak), másrészt az izzadással a test ellazul és nemcsak kívülről, de belülről is megtisztul. A hideg és a meleg víz váltogatott használatától az ember vérkeringése felpezsdül, úgyhogy a fürdőház végül is a testi-lelki regenerálódás, felfrissülés helyszíne.

A falvakban élő hantik egyébként fából építenek maguknak az Oroszországszerte elterjedt "banja"-hoz hasonló fürdőházat. A fent ismertetett "kempingfürdőház" azonban talán szokatlanabbnak, különlegesebbnek vagy éppenséggel leleményesebbnek tűnhet az európai ember számára: lám, a vadon kellős közepén fél óra alatt is lehet a finn szaunára vagy az orosz "banja"-ra emlékeztető, azzal egyező funkciójú épületet építeni.

Az EU három finnugor tagállamának elképzelései eltérnek

A Népszabadság a következő hírt közölte június 28-án:

Hanti-Manszijszk mától az V. finnugor világkongresszusnak ad otthont, amelyen Magyarországot az Interparlamentáris Unió magyar nemzeti tagozata képviseli, és jelen lesz Sólyom László köztársasági elnök is. - Fő célunk az oroszországi finnugor népek aszszimilációjának lelassítása - mondta a delegációt vezető Hárs Gábor. Az MSZP képviselője elismerte, hogy az EU három finnugor tagállamának elképzelései eltérnek: Budapest Oroszország aktívabb bevonását támogatja a kis létszámú finnugor népek megőrzésébe, míg Észtország és Finnország ettől elzárkózik. (Ny. G.)

Az utolsó mondat igencsak elgondolkodtató. Hogy képzelheti Észtország és Finnország, hogy Oroszország bevonása nélkül képzelje az oroszországi finnugor népek támogatását? A jelenlegi geopolitikai helyzetben ez aligha lenne elképzelhető. Észtország és Finnország igen jelentős támogatást nyújt a kisebb uráli népeknek, Magyarország ebben jelentősen elmarad. A hír hátterében feltehetően az áll, hogy Magyarország megpróbálja a központi orosz szerveket
meggyőzni arról, hogy nyúljanak a zsebükbe, és így neki ne kelljen. Észtország és Finnország pedig belátja, hogy az oroszoktól nem várhatunk semmi érdemlegeset: ők tehát maguk cselekszenek. Mindenesetre érdeklődéssel várjuk a részleteket, konkrétan milyen programokba szeretné Moszkvát bevonni Budapest, és mekkora sikerrel...