![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiXcY_T3CbnQtPGWO_7LyW94FPyhanlKBRr4hv8IZzmEdU4ReUPNwFQDZNkk-sEE6RfaYHsCgBnABtUbu6DC5gRrssTuHSevVafvKX-FatQqT_UADqy7-RVTLJYvadF0Jpn87caWpdIdOI/s400/kozmodemjanszk.jpg)
A hegyi marikról vagy hegyi cseremiszekről bizonyára sokan hallottak, ha más összefüggésben nem is, de a pentaton mari népdalokkal kapcsolatban könnyen beleütközhetünk ebbe a kifejezésbe. Lelki szemeink előtt megjelenhetnek az öszvéreikkel veszélyes hágókon átkelő marik, ám ha a térképre tekintünk, a Volga középső folyása mentén sehol nem találunk olyan magas hegyeket, amelyek ezen elképzelésünknek megfelelnének. A valóság kiábrándító: a hegyi marik nem hegyekben, hanem síkságon, de legjobb esetben is dombságon élnek. (Angol elnevezésük nem is Mountain Mari, hanem Hill Mari.) A nevüket onnan kapták, hogy a Volga bal partja lapos, míg a jobb partja, ahol ők élnek, meredek. Ám a magassága ott sem vészes, kb. akkora, mint a fenti képen, melyen a hegyi marik fővárosa, Kozmodemjanszk látképét csodálhatjuk meg.
Kozmodemjanszk igazi jelentőségét nem a hegyi marikkal kapcsolatos tényező, hanem az orosz irodalomban elfoglalt helye adja. Ilf és Petrov regényének, a Tizenkét széknek az egyik jelentős helyszíne. A regényben ugyan nem saját nevén, hanem Vaszjuki néven szerepel, de az útvonalból és a város leírásából Kozmodemjanszk azonosítható (habár e k
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEia2m1hhYHaOcc6CzrixFW2hevnggHBbuVFbN2IE6zPWG2a-A-Hz8S9IdnlX1JYmrVg75cRD0bIFDBms0It_jnDZFDdAwK232mNuhBOCo2R08vi6SMAj9Ta-h_0yPjqvVLYsSBQ4_J909Q/s320/pivo_profszojuz.jpg)
A mariknak két irodalmi nyelvük van, a hegyi mari és a mezei mari. Azonban a köztársaság nyugati felén, de a Volga bal partján beszélt nyelvjárások közelebb állnak a hegyi marihoz, mint a mezeihez (az itt élőket egyébként erdei mariknak nevezik, habár erdő más mari területeken is jócskán akad). A két irodalmi nyelv egyébként kölcsönösen érthető, különbségük nem nagyobb, mint például a cseh és a szlovák közötti különbség.