Két héttel ezelőtt a hanti lányok, asszonyok hajviseletéről ejtettem szót. Ezúttal – hogy kerekebb képet kapjunk arról, hogy néz ki egy mai hanti nő – a Szinja folyó vidékén élő hantik nyári öltözetét mutatom be.
Észak-Szibéria mocsaras vidékein nyaranta elviselhetetlenül sok a szúnyog, úgyhogy errefelé az öltözködés az általános funkciókon kívül még egy fontos szerepet kap: a ruháknak, kiegészítőknek a szúnyogok kíméletlen támadásától is védeniük kell az emberi testet, tehát minél nagyobb felületen el kell takarniuk azt. A ruháknak ugyanakkor szellősnek és könnyűnek kell lenniük, hiszen Észak-Szibériában a hőmérséklet manapság akár a 30 fokot is elérheti nyáron.
A fejet a kendő kiválóan védi a szúnyogoktól, úgyhogy az itt élő hantik (férfiak és nők, felnőttek és gyermekek egyaránt) nyáron általában színes, mintás kendőbe bugyolálják fejüket. Ezek a darabok nem speciálisan „hanti kendők” (tulajdonképpen a világ legtöbb pontján találhatunk hasonlókat): a városból vagy nagyobb falvakból szerzik be őket, és színviláguk és motívumaik is inkább az orosz ízlést tükrözik. Ugyanez igaz az asszonyok bebújós, elöl néhány gombbal rendelkező, hosszú ujjú ruháira is, azzal a különbséggel, hogy a ruhákat általában saját kezűleg is díszítik: színes farkasfogakból, szalagokból csíkokat varrnak a vállrészre, a mell fölé, a gallérra és a szoknyarész közepére. Kiegészítőként – szintén saját kezűleg készített – színes gyöngysorokat viselnek, amelyeken (ahogy az a jobb oldali felvételen is látható) gyakran megjelennek a hanti díszítőművészetre jellemző geometrikus motívumok. A szinjai hantiknak egyébként gazdag, virtuóz a díszítőművészetük (ahogy az a sew kapcsán is feltűnhetett olvasóinknak): ruházatukat és használati tárgyaikat gyakran díszítik különféle gyöngyökkel, szalagokkal, fémdarabokkal, pénzérmékkel.
A ruha alá kötött harisnyát vesznek a lányok, asszonyok, lábbeliként pedig leginkább gumicsizmát vagy kalucsnit viselnek, hiszen ez a legpraktikusabb ezen a mocsaras-lápos vidéken.