Finnugor rokonságunk című örökbecsű művében (Bp. 1937., reprint 1994.) Zsirai Miklós Miechovi Mátyás néven emlegeti Mathias de Miechówot (eredeti nevén Carpigát), aki Tractatus de duabus Sarmatijs… (Krakkó, 1517.) című fő művében először azonosítja a jugorokat a magyarokkal.
A krakkói egyetem professzorának, majd rektorának sokrétű magyar kapcsolatai voltak. Krakkóban Thurzó György házában lakva Thurzó Szaniszló olmützi püspökkel levelezett. 1504-ben pedig Budán járt, ahol II. Ulászló királyt (1490–1516) részesítette orvosi kezelésben.
Mathias de Miechów könyvtárában megtalálható volt a Thuróczi-krónika egy példánya. Nyilván ebből olvasta ki a magyarokat vándorlásukban vezérlő csodaszarvas történetét, és elődeink afeletti örömét, hogy milyen jó is nekik a Kárpát-medencében. Ezt a tudását összegereblyézte a litván fejedelmi udvarban hallottakkal a messzi északon élő jugorok és a magyarok rokonságáról. Így: „A Iuhrok Iuhra-ból, Scithia legészakibb és leghidegebb földjéről, az Északi-tenger mellől jöttek ki, amely Moskovia-tól, a moskák városától északkeletre 500 nagy német mérföldnyi távolságra van… És midőn … mérhetetlenül megsokasodtak, meghallván a vadászoktól (akik a szarvastehenet követve átkeltek a Volha és Tanais folyókon), hogy az európai Sarmatia földje termékenyebb és éghajlata szelídebb, egybegyűlve az említett folyókon átkeltek… És midőn Pannóniába érkeztek, a földtől, bortól és a termékenységétől elragadtatva, azt lakóhelyükké kijelölték.”
A jugor–magyar azonosítás Mathias de Miechów révén került bele az európai köztudatba. Mint feljebb említettem, feltehetőleg Litvániában hallhatta. A litván udvar tájékozott volt orosz ügyekben, elvégre régóta harcolt egymással a két fél (és másokkal is) a Baltikum (és más területek) birtoklásáért. Korábban a Jagelló-dinasztia fejedelmet is adott Novgorodnak. (Simeon Lengvenis, Algirdas litván nagyfejedelem fia, I. Ulászló magyar király nagybátyja, oroszosan Szimeon Olgerdovics, uralkodott: 1389–1392, 1406–1411)
Mathias de Miechów litvániai utazása talán összefüggésben lehetett az 1512–1522 között zajló orosz–litván háborúval. Éppen a háború miatt nem valószínű, hogy bejutott Oroszország területére. Az Északi-Óceán (=Balti-tenger) mellékén azonban járt. Erre a Tractatushoz csatolt egyik levelében utal.
A jugor–magyar azonosság ötlete az orosz krónikaszerkesztő szerzetesek fejéből pattanhatott ki a jugor és az ugor népnevek hasonlósága miatt. Ugoroknak a magyarokat nevezték, míg a jugor népnév a vogulok egyes csoportjaira vonatkozott.
Mathias de Miechów Tractatusában még van egy-két finnugor vonatkozású érdekesség. Például ezt írja: „De a litvánok már elszlávosodnak, hasonlóképp mint a nugardiak, a pleskoviak, a smolnenskiek és az ohulok.” E mondatban az ohulok bizonyosan a vogulok, a nugardiak pedig talán a novgorodiak lehetnek. Ez utóbbi megfeleltetés azért kétséges, mert Nugardi azonos lehet a mai Lengyelországban található Nowogarddal,
Mathias de Miechów egy másik helyen a Novgorodi fejedelemséget Nugardiának nevezi. Az orosz fejedelemségek nem orosz nyelvű népességéről később is megemlékezik: „Saját nyelvük van a Permska-földön, saját a Baskirdok földjén, Iuhra-ban saját és Corela-ban is saját (nyelvük van).” Tudva, hogy a Novgorodi Fejedelemség alapnépessége finnugor volt, és látva, hogy Mathias de Miechów mennyire érdeklődött a Moszkvai Oroszország népeinek nyelve iránt, feltehető, hogy az elszlávosodó nugardiak nem Nowogard környéki poroszok, hanem novgorodi finnugorok voltak.
Mathias de Miechów litvániai utazása talán összefüggésben lehetett az 1512–1522 között zajló orosz–litván háborúval. Éppen a háború miatt nem valószínű, hogy bejutott Oroszország területére. Az Északi-Óceán (=Balti-tenger) mellékén azonban járt. Erre a Tractatushoz csatolt egyik levelében utal.
A jugor–magyar azonosság ötlete az orosz krónikaszerkesztő szerzetesek fejéből pattanhatott ki a jugor és az ugor népnevek hasonlósága miatt. Ugoroknak a magyarokat nevezték, míg a jugor népnév a vogulok egyes csoportjaira vonatkozott.
Mathias de Miechów Tractatusában még van egy-két finnugor vonatkozású érdekesség. Például ezt írja: „De a litvánok már elszlávosodnak, hasonlóképp mint a nugardiak, a pleskoviak, a smolnenskiek és az ohulok.” E mondatban az ohulok bizonyosan a vogulok, a nugardiak pedig talán a novgorodiak lehetnek. Ez utóbbi megfeleltetés azért kétséges, mert Nugardi azonos lehet a mai Lengyelországban található Nowogarddal,
Mathias de Miechów egy másik helyen a Novgorodi fejedelemséget Nugardiának nevezi. Az orosz fejedelemségek nem orosz nyelvű népességéről később is megemlékezik: „Saját nyelvük van a Permska-földön, saját a Baskirdok földjén, Iuhra-ban saját és Corela-ban is saját (nyelvük van).” Tudva, hogy a Novgorodi Fejedelemség alapnépessége finnugor volt, és látva, hogy Mathias de Miechów mennyire érdeklődött a Moszkvai Oroszország népeinek nyelve iránt, feltehető, hogy az elszlávosodó nugardiak nem Nowogard környéki poroszok, hanem novgorodi finnugorok voltak.
(Az idézett részletek itt találhatók, a szerző fordításai: Király Péter: A lengyel krónikák és M. Miechów „Tractatus”-ánal magyar vonatkozásai. Nyíregyháza, 2004. 85., 83., 136.)
Bejegyzések
