Az Ateneum (a Finn Nemzeti Galéria) a Kalevala 160. évfordulójára ünnepi kiállítást rendezett. (A Kalevala 18 új énekkel bővített második kiadása, az Új Kalevala 1849-ben jelent meg; az első 1835-ben.) A kiállítás a Kalevala-nap előestéjén, február 27-én nyílt meg és egészen augusztus 9-éig várta a látogatókat.
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjq6UwWLXLmptW5NS4FHJnXqptGyMO4OSzK_WiReyI4I1WFL62nYj-l51D0P9_Fz_Hj4v2zFHPTG7RAIlOl_5HDJpJKkTAb9BOaSF5iipwTXiDfZL0KvdlJXqcr1N_PUw3-lmYFyLtroq7N/s200/Kalevala23.jpg)
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjzpluQdc_zknGJ6hyphenhyphenjcV8EUWV-ta0byU3QgZhniMeKhSQOq1GRvzw0J1vfxFdo_9HHi-7V2SckXTup3FlhMuISzGo2yXk17yqew0LLn0rAr8h3DbnZERYbVp1V4tJlkQhuM7p0WKeabqw3/s200/Kalevala29.jpg)
Az ateneumi kiállítás tematikusan szerveződött, külön termekben lehetett például a Väinämöinent, Ainót vagy éppen Kullervót ábrázoló alkotásokat megtekinteni. Egymás mellé kerültek itt a különböző korok értelmezései, a Kullervo-ábrázolások közül például Gallen-Kallela híres képétől (fent balra) Sjöstrand szobrán át Kallervo Palsa provokatívabb szándékú alkotásáig (fent jobbra) számos munka szerepelt.
Az egyik legérdekesebb teremben filmet vetítettek, amely azt a vidéket mutatta be, amelyben Lönnrot is járt gyűjtőútja során. A főszereplő néni a falu életének hétköznapjairól karjalai nyelven mesélt, a háttérben tevékenykedő-rosszalkadó unokákra azonban már oroszul szólt rá. A kiállításon két csónak is látható volt, ezek is Karjalából, a Kalevala szülőföldjéről származtak.
A finn múzeumokban az interaktivitás mellett mindig figyelnek külön a gyerekekre is. A Kalevala-kiállításon is volt szoba, amelyben az eposz szereplőinek bábfiguráival játszhattak a gyerekek, míg a felnőttek megismerkedhettek a mű különböző kiadásaival és fordításaival. A magyar változat is fellelhető volt, igaz, egy nem annyira igényes, diákoknak szánt változatban. Az udmurt fordítás pedig teljesen hiányzott.
Alább megtekinthető egy videó, amely a Tenhi nevű finn zenekar Näkin laulu című számának magyar átdolgozása. Az instrumentális zenére a Kalevala egyes részeit olvassák rá a „magyar hangok”.