International Summer Language School for Finno-Ugric Youth will be held in Komi-Permyak area of Perm Krai during 1-15 August 2010.
School organizers: Perm regional non-governmental organization Roza Vetrov
The project is supported by Perm Krai Governor’s Administration, Ministry of Perm Krai for Komi-Permyak area affairs and Civic Engagement Institute non-profit organization
The purpose of International Summer Language School for Finno-Ugric Youth project is to promote Komi-Permyak language and culture and create non-formal partnerships and unions in the youth field of Finno-Ugric countries and areas.
The School will work in the following directions:
Komi-Permyak language basic course;
Ethnographic expeditions;
Creativity workshops;
Entertainment: the V KAMWA Ethnofuturistic Festival, Perm Museum of Modern Art, meeting interesting people.
To become a participant of International Summer School for Finno-Ugric Youth you need to fill in the application form and send it to the project coordinator until 15 July 2010 (the application form is attached).
You can find an application form, information about the summer school programme and teachers on the following web-sites: www.vsesvoi.ru, htpp://civic-engagement-institute.org.
Number of School participants: 30
School organizers cover expenses for accommodation, food, education programme and entertainment. We can also consider the possibility of partial covering of participants’ transportation expenses.
Organization fee: 1000 Roubles (25 Euro).
Project coordinator: Maria Kolchurina
Contacts: phone: + 7 (342) 2 57 05 61, mobile: +7 902 79 98 541, e-mail: olarymarya@mail.ru
2010. május 31., hétfő
Komi-permják nyári kurzus
Idén augusztus elején kéthetes komi-permják nyelvi kurzust tartanak a Permi kraj területén. A kurzus több kulturális programot foglal magában, többek között a KAMWA fesztiválon való részvételt. Ami igencsak figyelemreméltó: a kurzus ára. Részletes angol nyelvű felhívás alább.
Két szép levél
A Rénhírek az elmúlt héten két levelet is kapott, ebben a posztban ezekre válaszolok. Jeruska Piroska nevű olvasónk egy rejtélyes szoborról kérdez.
A szóban forgó szobor az Aranydob filmfesztivál jelképe, amint ez az első linken megerősítést is nyer.
A második link helyett inkább a http://www.world-mysteries.com/pstonehill_1.htm címet ajánlom, itt ugyanis a teljes cikk olvasható. A világossággal és hitelességgel kapcsolatban rögtön szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a szerzőt egyébként ufókutatóként jegyzik. A cikkben, akárcsak a harmadik linken szereplő videóban, tények, mítoszok és áltudományos zagyvaságok keverednek.
Egyébként a zavaros angol nyelvű cikk is azzal fejeződik be, hogy egyszer talán majd megtalálják az eredeti Arany Asszonyt – az tehát nem lehetett a mintája a filmfesztivál jelképének. Azt nem tudom, milyen „bal oldali menüsor között látható” szoborról van szó, a második linken a cikk elején látható illusztráció feltehetően a filmfesztivál jelképe, sehol nem írják, hogy Mezopotámiában talált szobor lenne.
Ami ténynek tekinthető, hogy az Ob-torkolat környékén valóban volt egy Arany Asszony nevű bálvány, melyet messze földön is tiszteltek a hantik és manysik. Ezt a hódító oroszok megsemmisítették, esetleg előfordulhat, hogy sikerült valahova elrejteni. Ebben az esetben az is elképzelhető lenne, hogy előkerül, de aligha tudnánk biztosan azonosítani, hogy éppen ez volt az Arany Asszony. A hanti bálványok egyébként is meglehetősen sematikus szobrok, már csak azért is, mert rengeteg drága ruhába, prémbe öltöztették őket, kifinomult ábrázolásra tehát szükség sem volt. A linkeken tárgyalt szobor korunk jellegzetes realisztikus ábrázolása, korunk nőideáljával, és a kezében tartott körrel stilizált napkorong sem jellemző a hagyományos obi-ugor formakultúrára. Ráadásul ez a nap egyben dob is: szintén nem jellemző, hogy a bálványok ábrázolásaikon bármilyen tevékenységet folytatnának. Mezopotámiai kérdésekben nem merek véleményt mondani, de emlékezetem szerint az ókori Mezopotámiára sem jellemzőek az ilyen ábrázolások. Ha mégis köze lenne Mezopotámiához, arról az alkotóját, Mihail Sasurint kell megkérdezni.
Valaki Aki álnéven író olvasónk a következő levelet küldte:
Wiik elképzelése szerint a jégkorszak után Észak-Európát a brit szigetektől az Urálig finnugorok népesítették be, Nyugat-Európát pedig a baszkok. Az indoeurópaiak a Balkán-félszigetről érkeztek Európába. Állattartók voltak, szemben a finnugor és baszk vadásznépességgel, ezért gazdaságilag sikeresebbek voltak, s így asszimilálni tudták az eredeti lakosságot. A baszkok és finnugorok azonban „nem jól” tanulták meg az indoeurópai nyelvet, ezért másképp kezdtek beszélni, mint az eredeti indoeurópaiak. (A nyelvtudomány az ilyen hatásokat szubsztrátumhatásnak hívja.)
Wiik ezt leginkább a germánban véli kimutatni. Szerinte a germánok ősei olyan finnugorok voltak, akik nyelvüket indoeurópaira cserélték, de közben megőriztek bizonyos finnugor sajátosságokat is. A germán nyelvek tehát azért térnek el a többi indoeuópaitól, mert erős finnugor hatás érte őket. Wiik konkrét érveit azonban sikerül megcáfolni. Egyes jelenségeket sehogy nem lehet finnugor hatással magyarázni, egyes változások pedig nem akkor játszódtak le, amikorra Wiik a finnugor hatást feltételezi. Wiik tevékenységének ez a része nem tekinthető áltudománynak, inkább rosszul művelt tudománynak. Sokkal inkább áltudományos jelenség az, hogy Wiik a kritikákra sem érdemben nem válaszolt, sem nem visszakozott, hanem elképzelését továbbra is hirdeti.
Wiik régészeti és genetikai eredményeit próbálja felhasználni, miközben ezekhez a területekhez nem is ért. Ráadásul régészeti leletek alapján nem határozható meg, hogy az adott közösség milyen nelven beszélt. (Hacsak nincsenek megfejtett írásos emlékek.) Wiik elképzelése arról, hogy milyen nyelven beszéltek Észak-Európában 7000-8000 évvel ezelőtt teljesen légből kapott, valódi érvekkel alá nem támasztott. Wiiknek ez a tevékenysége bátran nevezhető áltudományosnak.
(Ettől függetlenül Wiik korábbi, fonológiai munkássága igen értékes.)
T.Cím!
Segítséget szeretnék kérni abban, hogy az alábbi női szobor, ami
tudomásom szerint jelképe lett a filmfesztiválnak, milyen képpen
hozható össze azzal az második honlapon írottakkal amiben ezt a
szobrot több ezer évesnek és amint irja egy magyar honlap is.
A bal oldali menüsor között látható csodálatos Aranyasszony szobrot
Nyugat-Szibériában találta két angol régész. Világosan és hitelesen
angol nyelvű szakcikkükben Mezopotámiába eredeztetik, és "magyars"
névvel illetik a népet, akikhez köthető. A szobor legalább 5 ezer éves
a cikk szerint.
Valóban megállja a helyét ez az információ vagy sem.
A harmadik pedig szintén erről az aranyasszonyról szól .
Szeretném ha tudnának megbizható véleményt adni.
Üdvözlettel
Jeruska Piroska
http://www.khanty-tour.ru/rus/points_of_interst_18.html
http://www.world-mysteries.com/pstonehill.htm
http://www.youtube.com/watch?v=-edED7cfRP8
A szóban forgó szobor az Aranydob filmfesztivál jelképe, amint ez az első linken megerősítést is nyer.
A második link helyett inkább a http://www.world-mysteries.com/pstonehill_1.htm címet ajánlom, itt ugyanis a teljes cikk olvasható. A világossággal és hitelességgel kapcsolatban rögtön szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a szerzőt egyébként ufókutatóként jegyzik. A cikkben, akárcsak a harmadik linken szereplő videóban, tények, mítoszok és áltudományos zagyvaságok keverednek.
Egyébként a zavaros angol nyelvű cikk is azzal fejeződik be, hogy egyszer talán majd megtalálják az eredeti Arany Asszonyt – az tehát nem lehetett a mintája a filmfesztivál jelképének. Azt nem tudom, milyen „bal oldali menüsor között látható” szoborról van szó, a második linken a cikk elején látható illusztráció feltehetően a filmfesztivál jelképe, sehol nem írják, hogy Mezopotámiában talált szobor lenne.
Ami ténynek tekinthető, hogy az Ob-torkolat környékén valóban volt egy Arany Asszony nevű bálvány, melyet messze földön is tiszteltek a hantik és manysik. Ezt a hódító oroszok megsemmisítették, esetleg előfordulhat, hogy sikerült valahova elrejteni. Ebben az esetben az is elképzelhető lenne, hogy előkerül, de aligha tudnánk biztosan azonosítani, hogy éppen ez volt az Arany Asszony. A hanti bálványok egyébként is meglehetősen sematikus szobrok, már csak azért is, mert rengeteg drága ruhába, prémbe öltöztették őket, kifinomult ábrázolásra tehát szükség sem volt. A linkeken tárgyalt szobor korunk jellegzetes realisztikus ábrázolása, korunk nőideáljával, és a kezében tartott körrel stilizált napkorong sem jellemző a hagyományos obi-ugor formakultúrára. Ráadásul ez a nap egyben dob is: szintén nem jellemző, hogy a bálványok ábrázolásaikon bármilyen tevékenységet folytatnának. Mezopotámiai kérdésekben nem merek véleményt mondani, de emlékezetem szerint az ókori Mezopotámiára sem jellemzőek az ilyen ábrázolások. Ha mégis köze lenne Mezopotámiához, arról az alkotóját, Mihail Sasurint kell megkérdezni.
***
Valaki Aki álnéven író olvasónk a következő levelet küldte:
Természetesen erről leginkább Honti Lászlót kellene megkérdezni, de a linken tárgyalt kötet ismeretében meglehetős bizonyossággal mondhatjuk, hogy minden bizonnyal Kalevi Wiikre gondolt. Az alábbiakban ismertetem Wiik álláspontját, illetve igyekszem rávilágítani, miért tekinthető munkája áltudományosnak.
Helo!
Lenne egy kérdésem.
Azért önöktől kérdezem, mert gondolom önök biztos tudják.
Bizonyára hallottak már Kalevi Wiik - Európai népek eredete (finnül: Eurooppalaisten juuret) (Nap Kiadó kft. 2008) c. művéről.
Naszóval azt szeretném kérdezni, hogy ez áltudománynak számít-e?
Az MTA honlapján ugyanis ezt olvastam:
,,Nem csak Magyarországon van azonban hagyománya a tudománytalan elméletalkotásnak. - Finnországban egyetemi tudósok publikáltak olyan műveket, amelyek nyilvánvalóan ideológiai indíttatásúak - fejtette ki Honti László. Mint elmondta, az elmélet szerint az indoeurópaiak érkezése előtt az uráli népek egészen a brit szigetekig elfoglalták Észak-Európát, aminek csak annyi a jelentősége, hogy eszerint a balti-finnek előbb érkeztek volna mai hazájukba, mint szomszédaik."
(http://mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645& )swords=finnugor&tt_news= 128077&cHash=8be3e66c52
Honti László ugye nem kalevi wiikre célzott?
Wiik elképzelése szerint a jégkorszak után Észak-Európát a brit szigetektől az Urálig finnugorok népesítették be, Nyugat-Európát pedig a baszkok. Az indoeurópaiak a Balkán-félszigetről érkeztek Európába. Állattartók voltak, szemben a finnugor és baszk vadásznépességgel, ezért gazdaságilag sikeresebbek voltak, s így asszimilálni tudták az eredeti lakosságot. A baszkok és finnugorok azonban „nem jól” tanulták meg az indoeurópai nyelvet, ezért másképp kezdtek beszélni, mint az eredeti indoeurópaiak. (A nyelvtudomány az ilyen hatásokat szubsztrátumhatásnak hívja.)
Wiik ezt leginkább a germánban véli kimutatni. Szerinte a germánok ősei olyan finnugorok voltak, akik nyelvüket indoeurópaira cserélték, de közben megőriztek bizonyos finnugor sajátosságokat is. A germán nyelvek tehát azért térnek el a többi indoeuópaitól, mert erős finnugor hatás érte őket. Wiik konkrét érveit azonban sikerül megcáfolni. Egyes jelenségeket sehogy nem lehet finnugor hatással magyarázni, egyes változások pedig nem akkor játszódtak le, amikorra Wiik a finnugor hatást feltételezi. Wiik tevékenységének ez a része nem tekinthető áltudománynak, inkább rosszul művelt tudománynak. Sokkal inkább áltudományos jelenség az, hogy Wiik a kritikákra sem érdemben nem válaszolt, sem nem visszakozott, hanem elképzelését továbbra is hirdeti.
Wiik régészeti és genetikai eredményeit próbálja felhasználni, miközben ezekhez a területekhez nem is ért. Ráadásul régészeti leletek alapján nem határozható meg, hogy az adott közösség milyen nelven beszélt. (Hacsak nincsenek megfejtett írásos emlékek.) Wiik elképzelése arról, hogy milyen nyelven beszéltek Észak-Európában 7000-8000 évvel ezelőtt teljesen légből kapott, valódi érvekkel alá nem támasztott. Wiiknek ez a tevékenysége bátran nevezhető áltudományosnak.
(Ettől függetlenül Wiik korábbi, fonológiai munkássága igen értékes.)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
Bejegyzések
