Szabad Karjala?

Nemrégiben a Vkontakte.ru (kb. Kapcsolatban.ru, az orosz Facebook) keretében megjelent egy Szabad Karjala nevű csoport. Bár e csoport leszögezi, hogy nem céljuk az orosz törvények megsértése és nem kívánják erőszakkal megváltoztatni az alkotmányt, az általuk kitűzött célok nem teljesen állnak összhangban a jelenlegi orosz alkotmánnyal. Karjalát ugyanis független államként képzelik el, mely maga dönti el, hogy csatlakozik-e valamilyen szövetséghez (az Európai Unióhoz vagy Oroszországhoz). Emellett parlamentáris köztársaságban gondolkodnak, melynek minden igazgatási szintjén megválasztott tisztviselők állnak (jelenleg a föderációs egységek vezetőit a föderáció elnöke nevezi ki), és külön említik az Egységes Oroszország párt „oligarchikus nómenklatúrájá”-nak felszámolását. Mindemellett egyenrangú hivatalos nyelvnek akarják megtenni az oroszt, a karjalait és a finnt, továbbá a Vepsze Nemzetiségi Járás területén a vepszét. Hangsúlyozzák, hogy ők nem párt, csupán vitakör, és hogy az Oroszországi Föderáció törvényei nem tiltják a szabad vitát.

A finugor.ru interjút készített az egyik szervezővel, Vagyim Styepa filozófussal és aktivistával. Arra a kérdésre, hogy a „Szabad Karjala” azt jelenti-e, hogy függetlenedni kívánnak Oroszországtól, Styepa ironikusan megjegyzi, hogy mindenkinek ez jut az eszébe. Ugyanakkor a céljuk elsősorban az, hogy Oroszország valódi föderációvá váljon, azaz a régiók kapjanak nagyobb függetlenséget, a pénzek ne mindig Moszkván folyjanak keresztül.

Styepa azt is kifogásolja, hogy most ünneplik a Karjalai Köztársaság 90 éves évfordulóját, holott már 1920 előtt létrejött az Uhtai Köztársaság. [Az Uhtai Köztársaság 1919 novemberében jött létre (de már 1918 közepétől formálódott), nevét fővárosáról, Uhtáról kapta – mai neve Kalevala, nem tévesztendő össze a komiföldi Uhta városával. 1920 májusában, a Vörös Hadsereg bevonulásával szűnt meg.] Korábban természetesen antikommunista jellege miatt nem tekintették a Karjalai (A)SZSZK előzményének, de ma már a karjalai államiság története szerves részének illene tartani.

A Szabad Karjala képviselői szerint a karjalai zászlónak a kék alapon fehér csillagokkal a Göncölszekeret (Otava, azaz Nagy Medve) ábrázoló zászlót kell tartani. Ezt 1918-ban fogadták el a Fehér-tenger melletti karjalai területen. A ma használt, zöld mezőben pirossal szegélyezett fekete keresztes zászlót Akseli Gallen-Kallela (főként Kalevala-illusztrációiról ismert) finn képzőművész tervezte két évvel később. (Gallen-Kallela egyébként sosem járt Karjalában.) Styepa szerint ez a skandináv zászlók mellett ugyanolyan tucatzászló, mint amilyenek a szovjet tagköztársaságok zászlajai voltak. Styepa szerint a keresztes zászlót használhatná a karjalai nemzeti mozgalom, tehát az etnikum zászlaja lenne, míg a göncölszekeres zászló a Karjalai Köztársaság szimbóluma.

A mozgalom gazdaságilag elsősorban a függetlenséget tartja szem előtt, azaz hogy a köztársaság területén található forrásokkal elsősorban a köztársaság lakói élhessenek. (Aligha lehet elfeledkezni arról, hogy a balti államok, amíg nem volt reális esélyük a függetlenségre, maguk is gazdasági függetlenséget, szabad kereskedelmi övezet kialakítását tűzték ki célul.) Másodsorban sajátos karjalai brandek, turistacsalogató látványosságok létrehozását szeretnék elérni. Styepa szerint ők készek együttműködni a hatóságokkal, de azok kevéssé hajlamosak foglalkozni ezekkel a kérdésekkel.