Száz évvel ezelőtt még nazimi hantik éltek itt. Ők akkor tárgyi-gazdasági kultúrájukat tekintve már egészen eloroszosodtak (azaz a nyugat-szibériai oroszokhoz hasonlóan éltek), de nyelvüket még tökéletesen őrizték. Később, a kolhozosítás során délebbre telepítették őket, mára nyomuk sem maradt, nyelvjárásukról pedig olyan keveset tudunk, hogy az osztjakológia nem is tartja számon a nazimi nyelvjárást.
Kisikben jelenleg elsősorban kazimi hantik élnek, ők a Nazim mentén északról folyamatosan szorították ki először az erdei nyenyeceket, később a nazimi hantikat. Akik ma még beszélnek hantiul, a kazimi nyelvjárást beszélik.
Éltek még Kisikben narimi hantik is. Ők a hantik legkeletibb csoportjához tartoznak, a negyvenes években a Tomszki területről vándoroltak át a Nazimra. Közülük azok, akik még beszéltek hantiul, mind meghaltak, utódaik csak oroszul tudnak.
A múzeum a Nazim menti kazimiak kultúráját mutatja be. Ők réntartók voltak, de a rének mára teljesen eltűntek, csak több mint száz kilométerre északra maradtak meg.
A múzeumot a rénkarámoknál használt kerítés veszi körül.
A múzeum két rönkházat mutat be, az egyik ablakát beverték, ennek köszönhetően akkor is be lehet kukkantani, ha a múzeum zárva van.
A másik ablakát bedeszkázták, kárpótlásul megvan a kéményzáró fedél.
Az elmaradhatatlan kültéri agyagkemence,...
...a nem kevésbé elmaradhatatlan csapda...
... és a végképp elmaradhatatlan lábasház...
...a lépcsővel...
...alatta az egy rönkből készített csónakkal...
... és szánokkal.
A múzeumba érkező csoportokat meg is tudják vendégelni a faasztalok mellett.
A medve fejének tárolására szolgáló állvány, ahol medveünnepet szoktak imitálni külön erre a célra preparált medvefejjel.
Szép időben a hely nagyon kellemes. Ha jobb dolgunk nincs, olvasgatással, eszegetéssel is elüthetjük itt az időt, amíg a hajó visszaérkezését várjuk.