2008. szeptember 22., hétfő
Tudományos ülésszak Lakó György születésének 100. és Reguly Antal halálának 150. évfordulója alkalmából
Szeptember 29-én hétfőn a MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya megemlékezést szervez Lakó György születésének 100. és Reguly Antal halálának 150. évfordulója alkalmából. A részletes programról az akadémia honlapján lehet tájékozódni.
A magánhangzó-harmónia 8. A nganaszan
A szamojéd nyelvek közül kizárólag a nganaszanban találunk magánhangzó-harmóniát, az is meglehetősen szűk körben érvényesül.
A nganaszan magánhangzó-rendszer
A nganaszanban a következő magánhangzókat találjuk: i, y, ü, u, e, ə, o, a. Ezek többségének ejtése megegyezik a hasonló írásmódú magyar hangok ejtésével, a kivételek a következők: y (valójában mellékjeles i, itt tipográfiai okokból y) – az i-hez hasonló, de annál hátrébb ejtett hang (vö. román î, lengyel y, orosz ы); ə – az e-hez hasonló, de hátul ejtett hang (tehát nem „mormolt” svá, mint a mariban, a hantiban vagy a manysiban; vö. román ă, észt õ); a – a magyar á-hoz hasonló hang. Ezek megjelenhetnek hosszú magánhangzókként is, ilyenkor kettőzött betűkkel írjuk őket: ii, aa stb. Ezeken kívül van két diftongus is: az ia és az ua.
A nganaszan magánhangzó-harmónia
A nganaszan tövekben tendenciaszerűen sem jelentkezik, hogy akár csak az eredeti tövekben csak palatális vagy csak veláris magánhangzók legyenek. A magánhangzó-harmónia egyedül a toldalékolásban jelentkezik, és ott is csak a felső nyelvállású magánhangzók körében. Bizonyos toldalékok i/y vagy ü/u váltakozásban vesznek részt: ezeknek elöl képzett változata kizárólag akkor jelenik meg, ha az előttük levő szótagban i vagy ü áll. Ugyanakkor nem minden toldalék vesz részt ilyen váltakozásban: vannak olyan toldalékok is, amelyekben mindig i, y, ü vagy u van.
A nganaszanban korábban volt egy másik harmónia is. Ennek nyoma, hogy ma is van két tőosztály: az egyik után egyes váltakozó toldalékok különböző változatai járulnak. A töveket így U-osztályba és Y-osztályba szokás sorolni: annak alapján, hogy ma milyen magánhangzók állnak bennük, nem lehet megjósolni, hogy melyik szó melyik tőosztályba kerül. A tőosztályok szerint a toldalékmagánhangzókban a következő váltakozó párokat figyelhetjük meg: u/y, ü/i, a/y, a/i, a/ia. Az első két pár esetében a toldalékok a kerekítettség szerint változnak, a maradék háromban a nyelvállás, ill. a nyelvállás és elöl-hátul képzettség szerint van különbség. Vannak toldalékok, ahol a tőtípusok kiváltotta váltakozás keveredik a magánhangzó-harmóniával, így a toldalék magánhangzója négyféle is lehet: i/y/ü/u.
A kutatók szerint az U- és Y-osztályok megléte egy korábbi palatoveláris harmónia nyomát őrzik. Az azonban, hogy a jelenleg is aktív palatoveláris harmónia és a korábbi platoveláris harmónia milyen viszonyban van egymással, még nem sikerült tisztázni.
A nganaszan magánhangzó-rendszer
A nganaszanban a következő magánhangzókat találjuk: i, y, ü, u, e, ə, o, a. Ezek többségének ejtése megegyezik a hasonló írásmódú magyar hangok ejtésével, a kivételek a következők: y (valójában mellékjeles i, itt tipográfiai okokból y) – az i-hez hasonló, de annál hátrébb ejtett hang (vö. román î, lengyel y, orosz ы); ə – az e-hez hasonló, de hátul ejtett hang (tehát nem „mormolt” svá, mint a mariban, a hantiban vagy a manysiban; vö. román ă, észt õ); a – a magyar á-hoz hasonló hang. Ezek megjelenhetnek hosszú magánhangzókként is, ilyenkor kettőzött betűkkel írjuk őket: ii, aa stb. Ezeken kívül van két diftongus is: az ia és az ua.
A nganaszan magánhangzó-harmónia
A nganaszan tövekben tendenciaszerűen sem jelentkezik, hogy akár csak az eredeti tövekben csak palatális vagy csak veláris magánhangzók legyenek. A magánhangzó-harmónia egyedül a toldalékolásban jelentkezik, és ott is csak a felső nyelvállású magánhangzók körében. Bizonyos toldalékok i/y vagy ü/u váltakozásban vesznek részt: ezeknek elöl képzett változata kizárólag akkor jelenik meg, ha az előttük levő szótagban i vagy ü áll. Ugyanakkor nem minden toldalék vesz részt ilyen váltakozásban: vannak olyan toldalékok is, amelyekben mindig i, y, ü vagy u van.
A nganaszanban korábban volt egy másik harmónia is. Ennek nyoma, hogy ma is van két tőosztály: az egyik után egyes váltakozó toldalékok különböző változatai járulnak. A töveket így U-osztályba és Y-osztályba szokás sorolni: annak alapján, hogy ma milyen magánhangzók állnak bennük, nem lehet megjósolni, hogy melyik szó melyik tőosztályba kerül. A tőosztályok szerint a toldalékmagánhangzókban a következő váltakozó párokat figyelhetjük meg: u/y, ü/i, a/y, a/i, a/ia. Az első két pár esetében a toldalékok a kerekítettség szerint változnak, a maradék háromban a nyelvállás, ill. a nyelvállás és elöl-hátul képzettség szerint van különbség. Vannak toldalékok, ahol a tőtípusok kiváltotta váltakozás keveredik a magánhangzó-harmóniával, így a toldalék magánhangzója négyféle is lehet: i/y/ü/u.
A kutatók szerint az U- és Y-osztályok megléte egy korábbi palatoveláris harmónia nyomát őrzik. Az azonban, hogy a jelenleg is aktív palatoveláris harmónia és a korábbi platoveláris harmónia milyen viszonyban van egymással, még nem sikerült tisztázni.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
Bejegyzések
