Georgi képei a finnugorokról és szamojédokról

Johann Gottlieb Georgi az 1768–1774 közötti Akadémiai vagy más néven Természettudományos Expedíció tagjaként dolgozott Oroszország különböző tájain a hirtelen nagyra nőtt birodalom megismerésén munkálkodva.

A német származású Georgi az uppsalai egyetemen tanult orvostudományt, majd az orosz akadémia meghívására érkezett Szentpétervárra. Bekapcsolódván az Akadémiai Expedíció munkájába, Georgi először a Johann Peter Falck svéd botanikus vezette 2. asztrahanyi részleghez csatlakozott, majd Falck halála után átvette a részleg vezetését, és közreműködött a svéd tudós hagyatékának feldolgozásában is.

Az expedíció különböző részlegei a természettudományos megfigyelések közben tanulmányozták Oroszország őslakos népeinek életét, szokásait is. A néprajzi megfigyelések publikálásához az adta az ötletet, hogy 1774-ben Christoph Melchior Roth rézmetsző művész 96 füzetből álló sorozatot adott ki. A képek a birodalom népeinek jellegzetes viseletét, ruházatát mutatták be. Georgi a sorozathoz néprajzi leírásokat készített. A mű első, német nyelvű kiadása (Beschreibung aller Nationen des Russischen Reichs, ihrer Lebensart, Religion, Gebräuche, Wohnungen, Kleidung und übrigen Merkwürdigkeiten) 1776–1780 között jelent meg Szentpétervárott, ezt követte a francia (Description de toutes les nations de l’Empire de Russie, où l’on expose leurs moeurs, religions, usages, habitations, habillements et autres particularités remarquables) és az első orosz nyelvű változat (Описание всех в Российском государстве обитающих народов, также их житейских обрядов, вер, обыкновений, жилищ, одежд и прочих достопамятностей). 1799-ben Georgi kibővített orosz változatot jelentetett meg, amely a külföldi érdeklődés miatt már az orosz nép leírását is magában foglalta. (A német és az első orosz változat elérhető az interneten is, lásd a Wikipédiában, Georginál. Az 1799-es orosz kiadás 2005-ben újra megjelent, én azt használtam.)

A mű első fejezete a finnugor népek leírását tartalmazza. Georgi ebbe a csoportba sorolta a letteket, csuvasokat és tyeptyereket is. A kelet-szibériai és mandzsúriai népek között, a harmadik fejezetben olvashatunk a szamojédokról. A népek leírása általában azonos rendszert követ: tartalmazza a lakóhely, a lélekszám, a gazdálkodási mód, a viselet, a vallás és a hiedelmek, valamint a néplélek adatait és jellemzőit.

Georgi műve több szempontból is korszakos jelentőségű – egyrészt ez az első ilyen típusú néprajzi összefoglalás, másrészt a szerző akkoriban még szokatlan módon megnevezi forrásait: Müller, J. F. Gmelin, Krasenyinnyikov, Steller, Fischer, N. P. Ricskov, Lepjohin, Falck és Pallas nevét említi. A felsorolt szerzők a különböző oroszországi expedíciók résztvevői voltak. Műveik felhasználása révén Georgi munkája az orosz expedíciók néprajzi jellegű megfigyeléseinek esszenciájává vált: ha elolvassuk, az őslakos népekre vonatkozó minden korabeli tudás birtokába jutunk. Minket persze leginkább a finnugor és szamojéd népek érdekelnek…

Könyve számára Georgi a rézmetsző C. M Rothtal új ábrákat is készíttetett. Egy részük a szentpétervári Kunsztkamerában őrzött ruhák alapján készült, de a grafikus fölhasználta Pallas és Müller rajzait is.

Ezt a hosszúra nyúlt bevezetést csupán csatolmányként írtam a finnugor és szamojéd embereket megörökítő alant következő rajzokhoz. Íme a lényeg:

Finn paraszt és parasztasszony

Észt asszony két nézetben

Moksa-mordvin nő két nézetben

És a Pallas-féle eredeti rajz

Mordvin (erza) nő két nézetben

És a Pallas-féle eredeti erza nő

Cseremisz nő elölnézetben - jobbra a Müller-féle eredeti rajz

Cseremisz nő hátulnézetben - jobbra a Müller-féle eredeti rajz

Osztják nő két nézetben - a szúnyogháló mögött fölsejlenek az arcvonások

Osztják férfi az Ob mellől és egy votják nő

Szamojéd férfi és nő

Georgi műve 100 színes tablót tartalmaz, valamint minden fejezet elején és végén egy-egy fekete-fehér rajzot is - általában valamilyen zsánerképet. Közöttük is találunk finnugor és szamojéd témájúakat.