A szeminárium résztvevői hangsúlyozták az óvodai oktatás fontosságát a nevelésben: ez a korszak meghatározó a nemzetiségi öntudat, az anyanyelvhez való viszony kialakulásában. A közelmúltban Komiföldön 31 módszertani csomagot adtak ki, ebből öt az óvodai oktatáshoz kapcsolódik. Jevgenyij Rozskin, a komi nemzetiségi politikai miniszter úgy látja, komolyváltozásokra van szükség a nemzetiségi oktatás terén.
Különösen jelentős szerepet szánnak az ún. „nyelvi fészkek”-nek. A cikk állítása szerint módszert Finnországban, az inari számik között használták először. (Valójában Új-Zélandon, a maorik között, a finnek tőlük vették az ötletet.) A módszer lényege, hogy a gyerekeket az óvodában a veszélyeztetett nyelvet még jól beszélő pedagógusokra bízzák, akik kizárólag vagy túlnyomóan az adott nyelven kommunikálva ismertetik meg a gyerekeket nyelvükkel és kultúrájukkal.
Antonyina Komarova Udmurtföldről arra hívta fel a figyelmet, hogy az oktatási rendszerben a gyerekektől elvárják, hogy jól tudjanak oroszul, de azt már nem, hogy jól tudjanak a nyemzetiségi nyelven (anyanyelvükön). Miközben folymatos a panasz, hogy a falusi gyerekek nem beszélnek jól oroszul, senki nem foglalkozik az anyanyelvi nevelésükkel.
Szergej Gabov, a Komi vojtir (Komi nép) mozgalomvégrehajtó bizottságának elnöke ezzel szemben azt hangsúlyozta, hogy az anyanyelv továbbörökítéséért elsősorban a szülők a felelősek: ha ők maguk nem használják anyanyelvüket, az oktatási rendszer nem sokat tehet.
(Forrás, forrás)
Mint arról már beszámoltunk, a Komi vojtir éves konferenciáján a delegáltak javaslatot dolgoztak ki Sziktivkar képének „komisítására”. Ezúttal konkrétabb javaslatról is értesülhetünk. Ezek szerint a konferencia javasolta a sziktivkari önkormányzatnak, hogy a megállók nevét, ill. a megállókban az autóbuszok útvonalát mindkét államnyelven tüntessék fel. Hasonlóképpen javasolták, hogy helyezzenek el komi nyelvű tájékoztató feliratokat a pályaudvarokon és a repülőtéren is. Javasolták továbbá megállapotás megkötését a Sziktivkar-vonatot működtető céggel, hogy a vonaton használják a komi nyelvet és alakítsanak ki „nemzeti stílust”. Indítványozták, hogy a városba bevezető utak mentén elhelyezett, ill. az emlékműveke látható feliratok is legyenek kétnyelvűek, továbbá hogy a Sziktivkar nagyobb terein felállított óriásképernyőkön mutassanak be komi nyelvű szpotokat is. Ezen kívül tervezik egy skanzen építését is: e tervet az önkormányzat is támogatja.
(Forrás)
Udmurtia fővárosában, Izsevszkben is egyre több udmurt nyelvű felirat jelenik meg a hivatalokon, boltokon, megállókban. (Lásd erről korábbi posztunkat!) A városi önkormányzat igérete szerint nemsokára megjelennek a kétnyelvű utcatáblák is. Hiányzik azonban az egységes szabályozás: működik ugyan a terminológiai és helyesírási bizottság, de ez csak a nekik elküldött feliratokat fordítja. A bizottság előre meghatározott elvbek szerint dolgozik: ha az eredeti kifejezés idegen szó az oroszban (pl. бистро 'bisztró'), akkor a szót megtartja, nem keres neki udmurt megfelelőt. Ha azonban a szónak van udmurt megfelelője , akkor azt használják, pl. orosz остановка: udmurt дугдылонни 'megálló'. Ez a szó az északi nyelvjárásokból származik, de lassanként a déliek is hozzászoknak.
(Nem nehéz észrevenni, hogy ezek az elvek nem egészen tiszták: mi van, ha az oroszban valami idegen szó, de van udmurt megfelelője, vagy ha az oroszban nem idegen szó, de nincs udmurt megfelelője? Az előbbire talán kevés példa akad, de az utóbbira bőven van: pl. az orosz холодильник 'hűtőgép' szó belső keletkezésű (a 'hideg') szóból: udmurt megfelelője azonban nincs: pontosabban az erre alkotott йö кана (szó szerint 'jégszekrény') szót senki nem használja.)
(Forrás)
Hibás felirat egy izsevszki újságosbódén
(журналъёс helyett журнальёс)
(Fejes László felvétele)
(журналъёс helyett журнальёс)
(Fejes László felvétele)